Sérült gyöngybagoly életét mentették meg a biztos haláltól a hajdúsági rendőrök! Az állatbarát zsaruk szolgálat teljesítés közben találtak rá az út mellett kuporgó sebesült madárra.
Állati jó intézkedés, avagy hogy kerül egy gyöngybagoly a rendőrautóba? – kezdte közösségi bejegyzését a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr- főkapitányság.
Mint írják, természetesen „nem önként, de nem is büntetésből.” A sérült szárnyú védett madarat a püspökladányi rendőrök találták meg Biharnagybajom közelében az útszélén szerda este.
„Miközben a szolgálatot teljesítő zsaruk éppenséggel az út mellett kuporgó gyöngybagoly mellé is nézhettek volna, mondván, akadnak egyéb intézkednivalók, rendőri figyelemre méltóbb jómadarak is. Baranyai Lóránd r. törzsőrmester és Jakab Zoltán r. őrmester körzeti megbízottak nem így gondolták. A repülni nem tudó, láthatóan sérült tollast óvatosan megfogták, az autó hátsó ülésére tették, majd biztonságba helyezték.” – írták.
A gyöngybagoly, hála az intézkedő állatbarát rendőröknek, így új esélyt kapott az életre. A madármentő körzeti megbízottak egyike Baranyai Lóránt r. törzsőrmester szolgálat után, kisfiát is elvitte megnézni a sérült tollast Csenkei Gáborhoz.
A férfi volt az, aki éjszaka átvette a rendőröktől a madarat és gondoskodott róla. A gyöngybagoly most már a hortobágyi Madárkórházban lábadozik.
A gyöngybagoly állománya csökken Európában
Főleg pockokkal, cickányokkal, egerekkel táplálkozik a gyöngybagoly, ezért a fészekalj nagysága nagymértékben függ a mezei pocok állományától, de apróbb énekesmadarakat is elejt. Két alfaja fordul elő hazánkban. A sárgás, narancssárgás mellű alfaj elterjedtebb, míg a fehér mellű alfaj igen ritka, leginkább Dél-Dunántúlon fordul elő, a két alfaj kereszteződései is megfigyelhetők. Szív alakú arcfátyláról könnyen felismerhető. Írisze sötét. Európai állománya csökken, melynek oka elsősorban a tanyasi, extenzív mezőgazdálkodás csökkenése, valamint a külterjes állattartás csökkenése.
Jelentős veszélyező tényező a faj számára az utakon történő elütés, a másodlagos mérgezés és a nyestek predációja.
Templomtornyok, padlások, állattartó telepek, magtárak rejtett életű madara. Leginkább a nyílt mezőgazdasági területeket kedveli, ezáltal kötődik az emberi jelenléthez. A zárt erdőket, valamint a 3000 méter tengerszint feletti magasságot elkerüli. Elfoglalja a mesterséges költőládákat is, de gyakran költ elhagyott épületek padlásterében, templomtornyokban. Táplálékban gazdag időszakban hamarabb kezdi meg költését, ilyenkor előfordul másodköltése is. A fészekalj általában 4-9 tojásból áll, melyeken rendszerint a tojó kotlik, a hím pedig a táplálékszerzésben segít – írja az MME.
(Forrás: Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr- főkapitányság)