Mint minden évben, idén is gyülekeznek a fülesbaglyok a makói könyvtár környékén. Ugyan nincsenek még sokan, de számuk folyamatosan nő.
A tél beköszöntének egyik csalhatatlan jele, hogy az erdei fülesbaglyok behúzódnak az élőhelyükhöz közeli lakott településekre – írja a Délmagyar.
Nincs ez másként Makón sem, ahol ezeknek a ragadozó madaraknak a szokásos gyülekezőhelye a József Attila Könyvtár körül, az ottani fák ágain van. A portál munkatársai személyesen nézték meg a “füleseket” és megállapították, hogy egyelőre nincsenek sokan. Négy fán összesen két-három tucatnyit számoltak össze belőlük. Miközben a korábbi években – persze már a tél derekán – ennek akár a háromszorosát is elérte a létszámuk – írták.
Az erdei fülesbaglyok a lakott területektől távolabb, külterületi fasorokon költenek, télire azonban behúzódnak a városokba, falvakba. A Körös-Maros Nemzeti Park honlapján azt lehet olvasni, hogy ezek a madarak valószínűleg azért költöznek be télire, mert a mezőgazdasági területek fasorai lombhullató fákból állnak, így miután ősszel lehullajtják leveleiket, már nem nyújtanak védelmet az erdei fülesbaglyoknak. Bár általában az örökzöldeket kedvelik, ahol el tudnak rejtőzni, Makón viszont inkább a nyírfákat kedvelik.
Idén november közepén már több településen – például Orosházán és Kardoskúton is –, megfigyeltek erdei fülesbaglyokat a parkokban. Hamarosan bizonyára újabb csapatok érkeznek, s csatlakoznak hozzájuk a telelésre érkező, északi példányok is. Ritkán réti fülesbaglyok is feltűnnek köztük, bár azok jellemzően a telet is a külterületeken töltik – írta a Park.
MAGYARORSZÁGON AZ ERDEI FÜLESBAGOLY A LEGGYAKORIBB BAGOLYFAJ.
Fészket nem épít, inkább varjúfélék, vagy ragadozó madarak fészkét foglalja el, de szívesen elfoglalja a vércsék számára kihelyezett költőládát is.
Jellegzetes tollfülei vannak, de azok csak díszek, az igazi fülnyílásai ugyanis a fej két oldalán helyezkednek el. Meglehetősen nagy szemei vannak, de alig-alig tudja azokat mozgatni, így ha oldalra kíván pillantani, akkor a fejét mozgatja, azt ugyanis akár 270 fokban is el tudja fordítani.
Az erdei fülesbaglyok nappal a fákon alszanak, éjszaka vadásznak. Patkányokat, házi egereket, esetenként apró testű madarakat, például verebeket, cinegéket is zsákmányolnak.
Hazánkban Kisújszállást és Túrkevét tartják a „baglyok fővárosának” mert egyes években az ott telelő erdei fülesbaglyok száma az ezret is elérheti.
Állománya stabil, de védett
A faj állománya Magyarországon stabilnak mondható, az egyik legjellemzőbb veszélyeztető tényező a fajra nézve a gázolás, gyakran ütik el éjjel autók.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2020-ban „Az év madarává” választotta. Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Képek:Szabó Imre)