Imádnivaló ikerborjak születtek a nemzeti parkunkban! Ráadásul duplán örülhettek a „borjú-áldásnak” hiszen két szürkemarha tehén is ikreket ellett!
A hét végén két szürkemarha tehén is ikerborjakat ellett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Mind a négy borjú egészséges, s a világra jövetelük után szinte rögtön lábra is álltak – írta a Park.
Mindkét ikerpárnál az egyik üsző-, a másik pedig bikaborjú. Testtömegük természetesen néhány kilogrammal kisebb, mint azokban az esetekben, amikor csak egy újszülött jön a világra – közölték.
A Sóstói Állattartótelepen november elején kezdődött az ellési szezon, s a hónap végére vált igazán intenzívvé.
Eddig 190 kisborjú jött a világra, s még 20-30 várható.
Az ellési szezon január második felében ér véget. A magyar szürkemarha tehenek nagyon szívósak, az elléseknél emberi beavatkozásra csak nagyon ritkán van szükség. Jó kondícióban vannak, így megfelelő mennyiségű tejet tudnak adni utódaik táplálásához.
A borjak a következő napokban egyedi jelölést, krotáliát kapnak. Már az első héten kezdenek kisebb csapatokba verődni és közösen pihennek, napoznak. Megkapó látvány, ahogyan a borjak kis csapatát körbeveszik a tehenek és vigyáznak rájuk. Közösen védelmezik őket, de mindegyik tehén a saját borját szoptatja.
November elejétől sorra jönnek világra az első borjak
Korábbi cikkünkben már jeleztük, hogy hamarosan több tucatnyi szürkemarha borjú születésének örülhetünk a Körösöknél, hiszen minden évben novemberben indul az ellési szezon.
Kellemes őszi időben, jó minőségű legelőkön időztek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepének őshonos juhai és magyar szürke szarvasmarhái.
A szürkemarhák könnyen, emberi segítség nélkül, természetes úton hozzák világra borjaikat. Az ellések zöme éjszaka és hajnalban történik. Az újszülött szürkemarha borjú életerős, életképessége már az első pillanatban szembetűnő. A kapcsolat anya és borja között rögtön kialakul: a tehén a borjú fejétől indulva lenyalja a magzatmázat. Ez a tehén és újszülöttje között talán a legfontosabb mozzanat, a kötődés kialakulásában a magzatmáz szagának és az anya hangjának egyaránt fontos szerepe van. Az egészséges borjú mihelyt talpra áll, azonnal keresi anyja tőgyét és szopni kezd. Első tápláléka a föcstej, amely nagyobb fehérje- és zsírtartalmú, mint a későbbi tej, ugyanakkor vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagabb. Legnagyobb szerepe pedig a borjú egészségvédelmében van, mivel ellenanyagokat tartalmaz. A borjak felváltva szopják a tőgybimbókat. Egy életerős borjú testtömege 20 – 35 kg.
A friss borjak először kis létszámú óvodákba, majd 1-2 hét elteltével, népesebb iskolákba kerülnek.
Néhány napos korukban egyedi jelölést (krotáliát) kapnak és életük végéig ezen a számon tartják őket nyilván. Kezdetben csak szopnak, később kiegészítő takarmányt is adnak nekik. Világra jövetelükkor pirók, világos pirók vagy sötét pirók színűek, majd leválasztásuk után, hat hónapos koruk tájékán nyerik el jellegzetes, szürke színüket.
Idén a változékony időjárás mellett is jó minőségűek voltak a gyepek, így a juh és a szürkemarha állomány is jó kondícióban várják a telet. A kellemes őszi időben sokat pihentek. A tágas legelőkön szabadon, komfortosan érezték maguk – írták.
A megfelelő legelőhasználat gondos gazdát igényel, aminek a gulyások, juhászok és a nemzeti park dolgozói igyekeznek legjobb tudásuk szerint megfelelni. A helyes legelőgazdálkodással a területet is megfelelő ökológiai állapotban tudják tartani. A nyár folyamán elegendő mennyiségű takarmányt tároltak be télire, így az őshonos házi állatok téli ellátása is biztosított.
(Forrás: KMNPI, Fotó: Lengyel György, Palcsek István Szilárd)
Magyar Állatvédelem