Hobóval és Szofival bővült Győr polgármesterének családja. A kutyusok esélytelennek számítottak és rendkívül sokat szenvedtek. Most azonban új esélyt kaptak egy boldog életre. Dézsi Csaba Andrást kérdeztük az állatok szeretetéről, az örökbefogadásból és az adventi időszak lelki töltöttségéről.
Polgármester úr családjáról köztudott volt, hogy szeretik az állatokat, különösen a papagájokat.
Valójában sokféle állatot kedvelünk és a papagáj mellett gyermekkorom óta vannak teknőseink és amíg pár évvel ezelőtt el nem pusztultak, voltak kutyáink is. Gerzson a kék sárga ara papagáj és Panka a zöld szárnyú ara voltak az első nagy papagájaink, akkor már Dorka a shi-tzu és Mogyi az utcáról általunk mentett kutya is velünk éltek. Két mesekönyvem jelent meg eddig Gerzson és Panka kalandjai címmel, melyben természetesen a kutyusok is szerepelnek, az egyik fejezet Mogyi története. Érdemes elolvasni, mert például Halász Judit, aki Pankának kölcsönözte a hangját a hangos könyv változatban, így vélekedett: „aranyos történetek és végre egy olyan mesekönyv, ahol nem ölnek meg egyetlen szereplőt sem”. Mogyi és Dorka is szerepel az első kötet borítóján.
Szóval, annak ellenére, hogy Vera allergiás a kutyaszőrre, mindig is kutyás család voltunk. A Papagájmentő Alapítványt, aminek Vera az elnöke, Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos javaslatára hoztuk létre, hiszen látta, hogy elkötelezett állatvédők vagyunk, különleges papagájokkal foglalkozunk, és ez a terület a civil szférában a kevésbé reprezentált területek egyike volt. Többen kérdezik, hogy miért kell menteni a papagájokat, amikor azok nem őshonos madarak Magyarországon? Hát, pontosan ezért, mert képtelenek túlélni hosszabb ideig a természetben.
Itt nem csupán az elszabadult házi kedvencekről van szó. Sokkal inkább a megözvegyült papagájokról.
Ezek a nagytestű madarak, az ara papagájok, jákók és kakaduk hosszú ideig élnek, évtizedekkel túl szokták élni a gazdájukat. Mivel általában a családból egy, maximum két emberhez ragaszkodnak, a gazdi halálakor terhet jelentenek a családnak és minél egyszerűbben meg akarnak szabadulni tőlük. De, kinek kell már egy 30-40 éves, rigolyás és néha agresszív papagáj? De, volt már arra is példa, hogy családi veszekedés során az egyik fél a másik kedvenc madarán állt bosszút és onnan menekítettük ki. Hosszan sorolhatnám az eseteket.
Most azonban kutyusokkal bővült a família. Honnan jött az ötlet az örökbefogadásra?
Hobó örökbefogadása Vera ötlete volt. Látta a Facebookon a Kutya Segélyszolgálat Alapítvány posztjában, hogy Hobót, a levágott fülü, megskalpolt kutyát már két éve senki nem viszi el és megsajnálta. Mi az emberek életének mentésével foglalkoztunk eddig egész életünkben. A győri Szívcentrumot is néhány kollégánkkal közösen alapítottuk. Verában nagyon erős az elesettek és betegek gondozása iránti hajlam. Az ragadta meg Hobó történetében, hogy a sérülése okozta hátránya miatt nem kellett eddig senkinek. Van egyébként olyan 30 éves papagájunk is, akinek az egyik lábát amputálták 20 éve, a másik egy agyvérzés miatt 6 éve lebénult. Amikor hozzánk került és az állatorvos azt javasolta, hogy altattassuk el, ez a megoldás szóba sem kerülhetett.
Azóta Tyukocska az egyik kedvenc a csapatban.
Szofi örökbefogadása pedig már ennek a folyamatnak a második lépcsője volt, hiszen a papagájok mellé is mindig párt állítunk, hacsak nem összeférhetetlenek. Így egyszerűen Hobónak megadtuk a lehetőséget, hogy párt válasszon. Szofit választotta. Még szerencse, mert Wegera Gyuri először egy bernáthegyi kutyát mutatott, de Hobónak nem tetszett, inkább Szofihoz ment oda.
Adventkor más örökbefogadni kutyusokat? Nagyobb ilyenkor az érzelmi töltet, érezheti ilyenkor kicsit azt az ember, hogy karácsonyi csodát tett?
Advent természetesen lelkileg feltölti az embert pozitív érzelmekkel. Azonban nálunk nem ez volt a döntő, hanem az a Facebook poszt, ami ha februárban kerül Vera szeme elé, akkor februárban fogadtuk volna örökbe Hobót. A szeretet nem szezonálisan működik a családunkban.
Hogy vannak most a kutyusok? Mennyire tudtak beilleszkedni a családba?
Hobó és Szofi két nap összeszoktatás, kisebb morgások után már harmonikusan együtt vannak a Papagájmentő Alapítvány területén és a saját házunkban felváltva. Ez nem különlegesen nagy távolság, hiszen egy ház választja el a kettőt egymástól. Hobó már domináns félként kezeli a helyzetet, hiszen 10 nappal korábban érkezett, így ő lett a befogadó fél. A kertet már néhány nap alatt együtt fel is ásták. Sőt, néhány papagájjal már meg is ismerkedtek, persze csak biztonságos felügyelet mellett. Reméljük, hogy hosszú és boldog életük lesz mellettünk!
Vár rájuk valamilyen terápia a közeljövőben?
A szükséges oltásokat megkapták, egyébre jelenleg nincs szükségük. A lelkükkel kell foglalkozni leginkább.
Magyar Állatvédelem, fotók: Dézsi Csaba András Facebook oldala