A Körös-Maros Nemzeti Park részét képező Kis-Sárrét hazánk egyik legfontosabb vízimadár vonuló- és telelőterülete. Ez többek között annak köszönhető, hogy kiterjedt vizes élőhelyek találhatók a térségben, elsősorban a Biharugrai- és a Begécsi-halastavak, a környező mocsarak és egyéb vizes élőhelyek. Ezeket pedig kifejezetten szeretik a récék.
A nemzeti park szerint a terület fontosságát jelzi, hogy központi része a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket magában foglaló Ramsari Egyezmény jegyzékében is szerepel, további 28 magyarországi társával egyetemben.
Hétezer réce élvezi a Körös-Maros Nemzeti Park vendégszeretetét
Ezen vizes élőhelyek a jelentős vadlúd tömegek mellett évről-évre nagyszámú récének is pihenő- és táplálkozó területet biztosítanak.
A récék egy jelentős része télen is kitart.
“Nincs ez másként most sem, hiszen mintegy 7000 példány tartózkodik nálunk” – írta a Körös-Maros Nemzeti Park weboldalán. Hozzátették: igen nagy a sokszínűség is. A legnagyobb tömeget szokás szerint a tőkés és a csörgő récék alkotják, mintegy 3-3 ezer példánnyal. A kanalas récék száma is eléri az 500-at. Kiemelték: kisebb számban előfordulnak még kendermagos, fütyülő, nyílfarkú és barátrécék, valamint kontyos és kercerécék.
“Ahogy egyre jobban belemegyünk a télbe, úgy a récék, különösen a gácsérok színe egyre pompásabb, és a tél végére már teljesen nászruhában díszlenek” – fejtik ki.
A récék szokásairól
A nemzeti park munkatársainak tájékoztatása szerint a récék táplálkozása igen sokrétű. A különböző növényi hajtásokon, magvakon kívül állati eredetű táplálékokat – vízi rovarokat, csigákat és kagylókat – is fogyasztanak. Ezeket részben a tavakon, mocsarakon, illetve a különböző mezőgazdasági területeken szerzik be.
Úgy tudni, ha a vizek befagynak, egy részük tovább áll, de sokan itt maradnak és a különböző nagyságú lihogókon összezsúfolódva várják ez enyhülést.
“Lihogónak nevezzük az álló, vagy csak lassan áramló vizeink jegesedése után, a madarak által fagymentesen tartott vízfelületeket. Ilyenkor a ludak és a récék a tavak egy-egy pontját kiválasztva folyamatos mozgásukkal keverik az vízfelszínt, így az nem fagy meg” – magyarázzák. Kiemelik, ez egy igen látványos természeti jelenség, hiszen egy kisebb helyen gyönyörködhetünk sokféle és nagyszámú madárban. Hangsúlyozzák azt is, hogy a nemzeti park vizes élőhely-rekonstrukciói nagymértékben segítik a kis-sárréti, kiemelten fontos vizes élőhelyek hosszú távú fennmaradását.
Magyar Állatvédelem, fotók: Tóth Imre