Lezárult a Pók-Háló névre keresztelt pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a lakosság bevonásával mérte fel tavaly tavasztól őszig a hazai kertek póknépességét. A kutatásba több száz kertregisztráció és több ezer fotó érkezett az ország minden tájáról.
Hajsza a pókokért
Az önkéntes kutatók feladata az volt, hogy lencsevégre kapják a nyolclábúakat. A pókok különböző fajait kevesen ismerik, sokan kicsit félnek is tőlük, pedig kiváló indikátorai egy-egy élőhely állapotának. A pókfajok nagy száma a biológiai sokféleség magas szintjére utal.
Hazánkban több mint nyolcszáz pókfaj található meg, amelyek közül egyetlen kertben is akár több tucat faj lehet jelen – olvasható a kutatóintézet kedden MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írták, az ÖMKi szakemberei a SEEN (Social Engagement in Ecology Network) Hungary 2024 – Citizen Science, azaz közösségi tudományos kutatásokat felvonultató konferencián mutatták be a program első eredményeit. A pókok kertekből kimutatott magas fajszáma a kutatók minden várakozását felülmúlta.
A kutatás egy társadalmi felelősségvállalási program keretében valósulhatott meg, amelyet a negyedik DoingGood – CSR Award díjátadón különdíjjal jutalmaztak.
Csak előnyökkel jár a kutatók és az önkéntesek együttműködése
A citizen science, vagyis a lakossági részvétellel zajló kutatások csak a közelmúltban kezdtek ismertté válni Magyarországon. Néhány élen járó hazai példa és nemzetközi gyakorlat alapján jól látható, hogy óriási hozzáadott értéket hordoz a kutatók és az önkéntesek összekapcsolódása egy-egy érdekes tudományos vizsgálat szempontjából – emelték ki a közleményben.
Ezért is hirdetett az ÖMKi tavaly két közösségi kutatást, köztük a biológiai sokféleség témában létrehozott Pók-Háló citizen science programot. Ennek célja az volt, hogy a pókok csoportján keresztül bemutathatóvá váljon, hogy kertészkedési szokásaink és kertünk természetességi foka milyen nagy hatással van az ott kialakuló életközösségekre – írták.
Nagyon aktívak voltak a pókokra vadászó önkéntesek
A tájékoztató szerint az önkéntes adatküldők tavaly május elejétől október végéig az ÖMKi honlapján regisztrálhatták kertjüket és fényképek formájában feltölthették megfigyeléseiket. A pókokról készült fényképeket szakemberek nézték át, a megfigyelt példányokat beazonosították. Ezt követően a gyűjtött adatokat térképes adatbázisokban rögzítették.
Mint írták, a program végén a vártnál is több adat állt a kutatók rendelkezésére. Kétszáztizennégy résztvevő összesen kétszázhuszonhárom kertet regisztrált száznyolcvannégy különböző magyarországi lokációról. Ez alapján elmondható, hogy
Magyarország majdnem minden tájegységéről érkeztek megfigyelések.
Több mint háromezer fotót elemeztek a szakértők
A 223 kertből összesen 3330 darab fényképet töltöttek fel a projekt online felületére, amelyekből 2800 értékelhető adatot nyertek ki a kutatók. Ez azt jelenti, hogy 2800 esetben legalább család szinten azonosítani tudták a képen szereplő pókot. A beérkezett képmennyiség alapján a regisztrált kertekből összesen 29 pókcsalád 127 pókfaját sikerült kimutatni – áll a közleményben.
A Pók-Háló részvételi kutatásban azonosított, leggyakrabban előforduló pókfajok: a keresztespókfélék, farkaspókok, álkaszáspókok, zugpókok, törpepókok, karolópókok és ugrópókok.
A hazai kertekből kifejezetten ritka és érdekesnek mondható fajok is előkerültek: ilyen például a hűsölő keresztespók, amely kifejezetten vizes élőhelyek közelében szokott előfordulni, vagy a tölgylevél-karolópók, amely elsősorban a tölgyesekhez kötődik.
Kiderült, mitől lesznek fajgazdagok a magyar kertek
Azt írták, a kutatók megvizsgálták, hogy a természetes/féltermészetes élettér kerten belüli aránya milyen hatással van a kertek fajgazdagságára nézve. Ehhez összevetették a kerttulajdonos által megadott adatokat a kertek relatív (pók)fajgazdagságával. Eredményül azt kapták, hogy a fajgazdagság és a mesterséges burkolattal rendelkező felület aránya között szignifikáns negatív kapcsolat van. Ez azt jelenti, hogy a burkolt felület arányának növekedésével valamelyest csökken a kertek fajgazdagsága.
Az ÖMKI közleményében felhívja a figyelmet arra is, hogy a vegyszerhasználat (évente egyszeri vagy többszöri) a pókfajok számának csökkenését eredményezi a vegyszereket nem használó kertekhez képest, azaz negatív hatással van a kertek biológiai sokféleségére nézve.
Magyar Állatvédelem, a fotók csak illusztrációk, forrás: Unsplash