Törött szárnyú meggyvágó életét mentették meg a Sóstó Vadvédelmi Központban. Az ablaknak ütközött madárka életét vesztette volna, ha nem érkezik időben a segítség!
A meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) csőre elképesztően erős, 50 kg körüli nyomást is képes kifejteni – írja Facebook bejegyzésében a Központ. Megjegyzik, a röntgenen is látszik milyen masszív szájszerv, a legkeményebb csonthéjas gyümölcsök magja sem okoz neki problémát. A meggyvágó a legnagyobb termetű pintyfajunk.
Sajnos az ablakok őt is megtréfálják, ez a meggyvágó nagy erővel ütközött és szilánkosra törött a szárnya.
A stáb ‘összelegózta’ és már eszik is. A teljes felépülése azonban még erősen kérdéses – írták. Mi mindenesetre nagyon szurkolunk neki!
Egy gyöngybagoly életét is sikerült nemrég megmenteni
Bergerdammból, közel 1000 km megtétele után érkezett hazánkba az a gyönyörű gyöngybagoly (Tyto alba), melyet tavaly nyáron gyűrűztek meg a német kollégák – írta közösségi oldalán a Sóstó Vadvédelmi Központ.
A Fejér vármegyei Abán találták meg, ahol vélhetően elsodorta egy jármű. Szerencsére nem szenvedett komoly sérüléseket, így néhány nap elteltével szabadon engedték egy számára idilli helyszínen. Bízunk benne, hogy még hallat magáról ez a szépséges éjszakai vadász – írták.
Megemlítik továbbá, hogy ez az eset is jó példa arra, hogy az egyedi azonosítóval ellátott madarak visszaolvasása milyen hasznos és nagyszerű adatokat szolgáltat a vonuláskutatás tudományának. Nemrég éppen egy Sóstón gyűrűzött széncinege adatait olvasták vissza Gödöllőn.
A gyöngybagoly állománya csökken Európában
Főleg pockokkal, cickányokkal, egerekkel táplálkozik a gyöngybagoly, ezért a fészekalj nagysága nagymértékben függ a mezei pocok állományától, de apróbb énekesmadarakat is elejt. Két alfaja fordul elő hazánkban. A sárgás, narancssárgás mellű alfaj elterjedtebb, míg a fehér mellű alfaj igen ritka, leginkább Dél-Dunántúlon fordul elő, a két alfaj kereszteződései is megfigyelhetők. Szív alakú arcfátyláról könnyen felismerhető. Írisze sötét. Európai állománya csökken, melynek oka elsősorban a tanyasi, extenzív mezőgazdálkodás csökkenése, valamint a külterjes állattartás csökkenése.
JELENTŐS VESZÉLYEZŐ TÉNYEZŐ A FAJ SZÁMÁRA AZ UTAKON TÖRTÉNŐ ELÜTÉS, A MÁSODLAGOS MÉRGEZÉS ÉS A NYESTEK PREDÁCIÓJA.
Templomtornyok, padlások, állattartó telepek, magtárak rejtett életű madara. Leginkább a nyílt mezőgazdasági területeket kedveli, ezáltal kötődik az emberi jelenléthez. A zárt erdőket, valamint a 3000 méter tengerszint feletti magasságot elkerüli. Elfoglalja a mesterséges költőládákat is, de gyakran költ elhagyott épületek padlásterében, templomtornyokban. Táplálékban gazdag időszakban hamarabb kezdi meg költését, ilyenkor előfordul másodköltése is. A fészekalj általában 4-9 tojásból áll, melyeken rendszerint a tojó kotlik, a hím pedig a táplálékszerzésben segít – írja az MME.
Te is támogathatod a mentést
Ha Te is szeretnéd támogatni a Vadvédelmi Központ erőfeszítéseit, az alábbi módon teheted meg:
: +36-70-526-2793
: vadvedelem@varosgondnoksag.hu
: 8000 Székesfehérvár, Szárcsa utca 37.
