Halálra marta gazdáját egy viperagyík az Egyesült Államokban! A Coloradoban élő férfi illegálisan tartotta otthonában az erős méreggel rendelkező viperagyíkokat.
Illegálisan tartott gyík mart halálra egy férfit az Egyesült Államokban – számolt be az esetről a CNN forrását idézva a hazipatika.com. A férfi ugyan a beszámoló szerint gyorsan kórházba került, az életét már nem sikerült megmenteni.
A 34 éves Christopher Ward kettőt is tartott otthon az erős méreggel rendelkező viperagyíkból. Február 12-én – nem sokkal éjfél előtt – egy óvatlan mozdulat során az egyik állat megmarta a kezét. A férfinél szinte azonnal jelentkeztek a mérgezés tünetei, többször hányt, mielőtt elájult, és leállt a légzése. Barátnője rögtön hívta a mentőket, akik a helyi kórházba szállította a férfit, majd létfenntartó gépekre kapcsolva próbálták életben tartani. A jelentés szerint néhány napra rá beállt az agyhalál, 16-án halottnak nyilvánították.
Ward barátnője szerint a gyíkot, aki halálra marta a párját, Winstonnak hívták, és Ward egy denveri hüllőkiállításon vásárolta tavaly októberben, amikor a hüllő körülbelül egy éves volt. Nem sokkal utána, novemberben egy arizonai tenyésztőtől is vásároltak egy példányt annak ellenére, hogy tudták, Colorado államban illegális háziállatként tartani ezt a gyíkot.
A viperagyík
A viperagyík, vagy más néven mexikói viperagyík testhossza 76-90 centiméter, testtömege 1,4-4 kilogramm. Zömök testét sötétbarna és sárga, gyöngyszerű pikkelyek fedik. Nyaka aránylag hosszú, feje henger alakú, lábai erősek és éles karmúak. Hosszú farka fokozatosan elvékonyodik. A két ismert mérges gyíkfaj egyike – a másik a sivatagban élő gila (Heloderma suspectum). Barázdás méregfoga az alsó állkapcsában ül (a kígyóké a felsőben). Mexikó déli részén egyszínű, feketésbarna példányok is előfordulnak – jellemzi a Wikipedia.
A kígyóktól eltérően, mérgét elsősorban védekezésre használja. A zsákmány elejtéséhez nincs rá szüksége, mivel önmagához képest kicsi és ártalmatlan állatokkal táplálkozik – nagyobb zsákmányállatai közé tartozik pl. a szopós rágcsálók, a madárfiókák és a tojás. A zsákmány felkutatásában villás nyelvük is segítségükre vannak. Harapásuk rendkívül fájdalmas, mérgük az emberre is végzetes lehet. A mexikói viperagyík főként nappal aktív, de a legforróbb napszakban a talajba vájt üregében húzódik meg, és csak szürkületkor jön elő. Gyakran mászik fára.
(Forrás: hazipatika.com, Fotó: illusztráció- Nyíregyházi Állatkert)