Image default

Hatalmas kutatóközpontot hoz létre Kína az óriáspandák megmentése érdekében

Hatalmas kutatóközpontot hoz létre Kína az óriáspandák megmentése érdekében!

A veszélyeztetett óriáspandák megmentésével és kutatásával foglalkozó központ nyílik jövőre Pekingben is, ahol jelenleg csak az állatkertben láthatók pandák – közölte a Magyar Hírlap.

A kínai hatóságok szerdai bejelentése szerint kezdetnek negyven óriáspandával kezdi meg működését 2025-ben a Kínai Óriáspanda-fajmegőrző és -kutató Központ pekingi bázisa egy 133 hektáros területen a kínai főváros Fangsan nevű délnyugati kerületében egy erdős területen.

A helyi hatóságok szerint gőzerővel folyik a projekt első fázisának megvalósítása egy 63,5 hektáros területen, ahol már kezdetnek negyven óriáspandát helyeznek el olyan „társállatokkal” együtt, mint az arany piszeorrú, más néven kínai piszeorrú majom és a vöröspanda.

A pandabázis teljes elkészülte után ötven óriáspandát terveznek egybegyűjteni a Csinglunghu pagonyban.

A bejelentés szerint a pekingi bázison kulturális központ is nyílik a ritka állatfaj védelmének elősegítésére. A deklarált cél az élővilág sokféleségének megőrzése, harmonikus környezet megteremtése a pandák és a látogatók számára, ember és természet együttélésének ösztönzése, az óriáspandafaj megmentése és szaporítása.

Az óriáspandák

Az óriáspanda elterjedési területe mindössze 5900 km², amely magában foglalja Szecsuan, Kanszu és Sanhszi kínai tartományok hegyvidéki területeit. Az óriáspanda természetes élőhelyei a sűrű erdővel benőtt szubtrópusi hegyoldalak. Itt él nyáron 2700–4000 méter magasságig, télen alacsonyabbra vándorol, gyakran 800 méteres magasságig. Élettere általában nedves és csapadékban gazdag; a nyár hűvös, a tél hideg.  A felnőtt állat testtömege 70 és 125 kilogramm között változik.

Az óriáspanda elsősorban talajlakó, de jól mászik és úszik. Az óriás panda megroggyantott hátsó lábain is meg tud állni, de hamar elfárad, minden alkalmat kihasznál a pihenésre. Táplálékát legtöbbször ülve fogyasztja el, így mellső mancsa szabaddá válik, hogy a táplálékot megfogja. Ezek az állatok szürkületben vagy éjszaka aktívak, míg nappal fák üregeiben, sziklahasadékokban vagy barlangokban alszanak. A bambuszbozótban alagútszerű járatokat készít, hogy a táplálkozási területét alvóhelyével összekösse.

Az óriáspandák egyedül élnek nagyjából 4-6 négyzetkilométer területen. A nőstények territóriumának van egy 30-40 hektáros központi része, amelyről kiűzi a fajtársait. A hímek rugalmasabbak, és nem védik a területüket, nincs semmilyen központi rész, és gyakran közös része is van másik hímekével. Ennek ellenére a fajtársaik többnyire kitérnek az útjukból. Vándorlásuk alatt megjelölik útvonalukat: a fákat megkarmolják, hozzádörgölődnek vagy a vizeletükkel hagynak jelet.

Más medvékkel szemben az óriáspandák nem alszanak téli álmot, a hidegebb évszak alatt csupán mélyebben fekvő területekre vándorolnak.

Az óriáspandák azok közé a medvék közé tartoznak, amelyek kifejezetten növényevők, de a közvélekedéssel szemben nem csak bambuszt fogyasztanak. Szabadban ez a fő táplálékuk, a fiatal hajtásokat részesítik előnyben, idősebb hajtásokat csak ritkábban esznek. Mivel a bambusz nem túl tápláló és az óriáspandák emésztése sem állt be úgy a növényevésre, mint a származástanilag régebb óta növényevő emlősöké, sokat esznek belőle: napi szükségletük 10-20 kilogramm bambusz.

(Forrás: Magyar Hírlap, Fotó: Getty Images)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

40 évig állt a raktárban, kiderült, hogy egy 6 millió évvel ezelőtt kihalt állat foga

Eszti_mav

Nem szaporodtak Skóciában a kínai pandák, haza is küldték őket

magyarallatvedo

Ennél cukibb ma már nem lesz: így mókáznak a pandák a hóban – Videóval

magyarallatvedo