A kínai Északkeleti Erdészeti Egyetemen hoztak létre kínai-orosz együttműködésként egy közös laboratóriumot a szibériai tigris védelmével kapcsolatos kutatásokra.
A laboratóriumban mindkét fél több mint 20 szakértője vesz majd részt. Munkájuk olyan kutatási területeket ölel fel, mint a vadon élő állatok ökológiája és kezelése. Emellett a szibériai tigris táplálása és tenyésztése, valamint a vadon élő állatok genetikája is foglalkoztatja őket.
„A laboratórium a veszélyeztetett állatok védelmével foglalkozó nemzetközi tudományos kutatócsoportot alakít ki.
Ez tovább mélyíti a szibériai tigrisek védelmével kapcsolatos elméleti és technikai cseréket, és erősíti az adatcserét.”
Ezt Csiang Kuang-sun, a laboratórium szakértői bizottságának igazgatója mondta el.
A két ország még 2010-ben írt alá együttműködési megállapodást a szibériai tigrisek és az amuri leopárdok védelméről. Ennek újabb lépése történt meg.
Kína 1986-ban hozott létre egy hejlungcsiangi nagymacskatenyésztő központot, majd miután az elmúlt években fokozta a tigrisek védelmére irányuló erőfeszítéseit, a nagymacskák száma is megnövekedett.
A szibériai tigrisek a világ egyik legveszélyeztetettebb alfaja, főleg Kína északkeleti térségében, Oroszország távol-keleti részén és a Koreai-félsziget északi részén él.
A szibéria tigrisekről
A legnagyobb méretű tigrisalfaj – nagymacska. Testhossza (farokkal együtt) 2,7–3,3 méter hímeknél és 2,35–2,75 méter nőstényeknél, tömege 114,9–306 kilogramm (átlagosan 176,4–190 kilogramm) hímeknél és 72,5–167 kilogramm (átlagosan 117,9–137,5 kilogramm) nőstényeknél. A legnagyobb ismert vadon élt hím szibériai tigris 306,5 kilogramm tömegű volt. A 20. században a szibériai tigrisek átlagos tömege nagyobb volt, mint a bengáli tigriseké, mára azonban ez az emberi tevékenység következtében megfordult. Világosabb sárga, és vastagabb a bundája, mint a trópusi alfajoknak.
A faj egyedszámának mélypontja az 1930-as években volt, akkor alig több mint 50 egyede élhetett vadon. A védelemnek köszönhetően száma lassan nőni kezdett, az 1980-as évekre elérte a 200-at és az 1996-os állománybecslésnél az orosz populációt, amely a legerősebb, 430 egyedre becsülték. Vadon mindössze 400-500 egyede él, és a szigorú védelem ellenére az orvvadászat még most is veszélyezteti a létét. Az állatkertekben jóval gyakoribb, ugyanis köszönhetően a trópusi tigriseknél olcsóbb tartásának (nincs melegház-igénye), az állatkertek többnyire ezt az alfajt választották.
Magyar Állatvédelem