Különleges, gyűrűs széki lilét kapott lencsevégre a nemzeti park munkatársa. A hazánkban fokozottan védett apró madarat még fióka korában gyűrűzték meg.
Bárdos Tibor, a park munkatársa egy színes gyűrűvel jelölt hím széki lilét figyelt meg május 6-án a Felső-kiskunsági-tavakon – írta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.
Mint megjegyezték, a gyűrűn a C6 felirat volt olvasható, amelyből gyorsan kiderült, hogy a madarat fióka korában három évvel ezelőtt (2021.05.31-én) a fülöpszállási Kelemen-széken gyűrűzte Sápi Tamás. Az azonosításkor a hím madár egy tojó kötelékében mozgott, ennek megfelelően miden jel arra utalt, hogy a madarak egy párt alkotnak és a területen költésbe kezdenek, ezzel is erősítve a széki lile veszélyeztetett magyarországi populációját.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve – jellemezte a nemzeti park.
Hazánkban fokozottan védett
A széki lile európai állományának jelentős része a tengerparti régiókban él. A Kárpát-medencében a szikes tavak nyújtják számukra a legoptimálisabb élőhelyet. Itt a megfelelő költőhely kialakításához elengedhetetlen a tavakon és környékén történő legeltetéses állattartás, melyet egyre kevesebben végeznek. Az intenzív mezőgazdaság előtérbe helyeződésével és a vizes élőhelyek számának csökkenésével a lilék és más partimadarak élettere folyamatosan zsugorodik.
A Kiskunságban olyan szikes tavaknál költ a faj, melyeket bivalyokkal vagy szarvasmarhákkal legeltet a nemzetipark-igazgatóság. Ilyen például a Kelemen-szék, Zab-szék és a Bába-szék. A Böddi-széken egyelőre költő fajként nincs jelen, de a megfelelő területkezelés hatására egyre gyakrabban észlelik itt is a tavaszi és a nyár végi gyülekezési időszakban. A vakszikes területeken a nyílt földfelszínre rakott fészekaljak sikeres költését és felnevelését a szélsőséges időjárási viszonyok nagyon meg tudják nehezíteni. Előfordul, hogy a májusban lezúduló esők elmossák a tojásokat vagy a frissen kikelt fiókákat, de van, hogy a forróság és az aszály következtében nyár közepére eltűnő víz miatt nem sikerül felnevelni és kiröptetni a fiatalokat.
A faj hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
(Forrás, fotók: knp.hu)