Több mint száz biztonságos műfészek üzemel már és várja a ragadozómadarakat az E.ON nagyfeszültségű hálózatán a Dunántúlon és Pest megyében.
A negyven méter magasan lévő biztonságos fészkeket a vándor- és kerecsensólymok mellett vörösvércsék és hollók is szívesen lakják – írja szerdai közleményében az E.ON.
Az E.ON példát mutat
Egyes fészkekben évente akár több költés is megvalósulhat, mert a márciusban kikelő hollófiókák kirepülésük után a később költő vörösvércséknek adják át a fészket.
A műfészkekben sokszor eredményesebb a költés, mint a természetes fészkekben, mert biztonságos és zavartalan fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak. Május és június folyamán a néhány hetes fiókák gyűrűzését a Nemzeti Parkok természetvédelmi őrei végzik az E.ON támogatásával.
Így veszik ki a részüket a fiókák gyűrűzéséből
A vállalat szakemberei ilyenkor a távvezetéket először feszültségmentesítik, biztosítókötéllel felmásznak a 20-40 méter magasságban lévő fészkekig. Óvatosan kiemelik és biztonságosan a földre juttatják a fiókákat, a gyűrűzést követően pedig visszahelyezik őket a fészkükbe.
A műfészkekben fajgazdag a költés, a két oldalról zárt fészket szívesen lakja a kerecsensólyom, a vércse és a holló is. Mivel teteje is van, meleg napokon árnyékot találnak benne a fiókák. Ma már jellemzően gyöngykaviccsal bélelt fémdobozt használnak a szakemberek műfészeknek, de korábban a tejfölös vagy tejes ládák is népszerűek voltak.
Kerecsensólyom költ az E.ON oszlopán
Van olyan tejesláda, amely már húsz éve van fenn az E.ON egyik székesfehérvári oszlopán. Tökéletesen használható, idén például az év madara, a kerecsensólyom költ benne – idézi a közlemény Staudinger Istvánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrét.
Ez a faj a természetben nem rak saját fészket, a rétisas, a varjú, az egerészölyv vagy a holló fészkét foglalja el. A sólyom hűséges a fészekhez, öt-hat oszlopköz eltéréssel néha másik ládába is belekölt, de mindig ugyanazon a területen marad.
A Fejér vármegyei kerecsensólyom-állomány a legnagyobb a Dunántúlon, a megyében lévő
55 ragadozómadár műfészekből tizenötben költ idén kerecsensólyompár.
Gyűrűzéskor a madarak egyik lábára színes, távcsővel leolvasható gyűrű kerül, amely adatot szolgáltat a madár vonulásáról. A másik lábára helyezik föl az úgynevezett ornitológiai gyűrűt, ami nyilvántartja, egyedileg azonosítja a madarat.
A gyűrűzésen túl is együttműködnek az E.ON szakemberei a Nemzeti Parkokkal és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A fészekkarbantartások és új fészkek építése mellett táplálékvizsgálat céljából vadkamerákat helyeznek ki a fészkek közelében.
Az E.ON idén további ragadozó műfészkeket telepít a hálózatára, hamarosan vörösvércseládák kerülnek ki az Angyalföld-Zugló 132 kV-os távvezetékre. Az AUDI Hungáriával harmadik éve működik együtt az E.ON, hogy ragadozómadarak részére helyezzenek ki együtt költőládákat, a tavalyi évhez hasonlóan idén újabb nyolc kerecsensólyom-műfészek kerül a hálózatra a Duna – Ipoly Nemzeti Park területén.
Magyar Állatvédelem, forrás: MTI