A Sóstó Vadvédelmi Központ fogadta be a hideg miatt legyengült hosszúfülű denevért

A Sóstó Vadvédelmi Központ fogadta be a hideg miatt legyengült hosszúfülű denevért. Az esős, hideg időben a denevérek is legyengültek, mert nem tudtak megfelelő táplálékforrást magukhoz venni.

A fecskék mellett a ciklon sok állatfaj életét veszélyeztette – jegyezte meg Facebook-posztjában a Sóstó Vadvédelmi Központ.

Mint hangsúlyozták, a napokig tartó szeles, esős időben a denevérek is legyengültek, mert nem tudtak megfelelő táplálékforrást magukhoz venni. Ezt a szürke hosszúfülű-denevért (Plecotus austriacus) Dunaújvárosban találták legyengült állapotban, remélhetőleg pár nap alatt felerősítik őt is.

Mint írja a Központ, Eez a faj csak kis távolságokra távolodik el élőhelyétől, a vonulás sem jellemző rá. „Szívesen él a lakott területeken, tipikusan városlakó denevér. Pihenés közben füleit teljesen el tudja rejteni a szárnyai alá, erre azért is szükség van mert igen sérülékeny és nagy hőt ad le. Tudjuk mi is milyen rossz ha fázik a fülünk. Nem a szörnyecskékből lépett ki, nem kell félnünk tőle. Csupafül jószág” – tették hozzá.

Üvegfalnak csapódott fehértorkú denevért is mentett pár napja a Sóstó Vadvédelmi Központ!

Az apróság egy alkartöréssel megúszta, és teljes felépülését követően visszanyerheti a szabadságát.

Szerencsére nem túl gyakori vendég központukban a fehértorkú denevér (Vespertilio murinus), mely a hazai denevérek között is viszonylag ritkának számít – osztotta meg közösségi oldalán a Sóstó Vadvédelmi Központ.

Mint megjegyezték, ez a szépséges, ezüstös szőrzettel rendelkező faj torkának fehéres színéről kapta nevét. Vonuló, igen nagy távolságokat képes megtenni. Védett, Natura 2000 jelölőfaj.

Ez a példány Pápáról került hozzájuk alkartöréssel, sajnos az üvegfelületek sokszor megtévesztik őket. A sima, függöleges üvegfalak, ablakok gyakorlatilag elnyelik a tájékozódásra használt ultrahangot és repülés közben adott hangjukat is torzítják. Ez a természetes tereptárgyak esetén jók működik, környezetüket teljesen fel tudják így térképezni. A vízszintes felületekkel más a helyzet, ezt víztükörként képesek érzékelni.

Sikerült stabilizálni a finom kis ‘repülőszerkezetét’, remélik sikeres lesz a teljes rehabilitációja.

Nemrég pedig egy légypapírba ragadt törpedenevért mentett a Sóstó Vadvédelmi Központ

Szerencsére megúszta a kalandot és ez azért is fontos, mert egy ilyen pár grammos apró jószág 1000-1500 db szúnyogot is elfogyaszt egy éjszaka folyamán.

A légypapír és különféle rágcsálóragasztók használata előtt érdemes kicsit végiggondondolni alkalmazásának körülményeit – hívta fel a figyelmet a Sóstó Vadvédelmi Központ Facebook oldalán.

Mint megjegyzik, vannak ugyanis olyan állatfajok, melyek pont ezektől a kellemetlenkedő rovaroktól próbálnak bennünket megszabadítani, de közben életveszélynek tesszük ki őket a helytelenül kihelyezett csapdákkal. Az esetek nagy részében elpusztulnak ezek a hatékony rovarevők, mert a ragasztóanyag legtöbbször igen erős és nem tudnak belőle kiszabadulni. A megelőzés a legfontosabb: ott használjuk, ahol csak a célfajokat tudjuk vele gyéríteni és gyakran ellenőrizzük is ezeket!

Ha sikerül kiszedni egy állatot, akkor sincs könnyű dolgunk, mert a szennyeződés mértékétől függően akár hetekig is eltarthat az eltávolítása – jegyezték meg.

“Mi lenolajjal, olívaolajjal vagy babaolajjal szoktunk dolgozni, a kis törpedenevérről így is kihívás volt leszedni ezt a kellemetlen anyagot. Szerencsére megúszta a kalandot és ez azért is fontos, mert egy ilyen pár grammos apró jószág 1000-1500 db szúnyogot is elfogyaszt egy éjszaka folyamán.” – tették hozzá!