A Magyar Állatvédelem második alkalommal végzett felmérése, a Nagy Gazdi teszt, mélyreható képet nyújtott a magyar lakosság felelős állattartási szokásairól és az állatok jólétéhez kapcsolódó gyakorlatokról.
A felmérés célja az volt, hogy felmérje, milyen lépéseket tesznek az állattartók annak érdekében, hogy háziállataik számára biztosítsák a megfelelő életkörülményeket. A célja volt az is, hogy feltárja azokat a területeket, ahol további fejlesztések lennének szükségesek a felelős állattartás terén. Az anonim kérdőív lehetővé tette, hogy a válaszadók őszintén osszák meg véleményüket, ami hozzájárult a kutatás sikeréhez.
Ilyen állattartó a magyar
A felmérés eredményei alapján a magyar lakosság jelentős része érdeklődik az állatvédelemmel kapcsolatos hírek iránt:
a résztvevők 94,4 százaléka rendszeresen figyelemmel kíséri az ilyen jellegű információkat.
Az internetes oldalak kiemelt szerepet játszanak a tájékozódásban, hiszen 17.400 válaszadó említette őket elsődleges forrásként. Ezt követi a közösségi média, amelyet 14.350 válaszadó használ, míg a televíziót 5.060-an, a rádiót 2.150-en, a nyomtatott sajtót pedig 1.170-en jelölték meg. A barátok és ismerősök által szerzett információk is fontos szerepet kapnak, hiszen 3.510-en említették ezt forrásként.
Az állattartás terén a kutyák a legnépszerűbb háziállatok Magyarországon.
A válaszadók 49,5 százaléka, azaz 15.820 fő tart kutyát.
A macskák a második helyen állnak, 9.860 válaszadó tartja őket otthonában, ami a résztvevők 30,9 százalékát jelenti. Emellett kisebb számban, de más állatok is népszerűek, mint például rágcsálók, halak, hüllők és madarak. Érdekes módon néhány különleges állatfaj is felbukkant a válaszok között, például nyulak, tyúkok, lovak, afrikai óriás csigák és madárpókok.
Az állatorvosi látogatások gyakorisága szintén fontos mutató volt a kutatásban. A válaszadók 38,3 százaléka félévente viszi állatorvoshoz kedvencét, míg 36,3 százalék évente teszi ezt meg. Ugyanakkor a válaszadók 15,2 százaléka csak akkor keresi fel az állatorvost, ha háziállata beteg.
A parazitamentesítést negyedévente végzi el a válaszadók 59,3 százaléka,
21,5 százalékuk félévente, 15,7 százalékuk pedig évente. A kutatás arra is rávilágított, hogy a válaszadók 56 százaléka, azaz 10.980 fő teszteltette már háziállatát szívférgességre, azonban 36,6 százalék még soha nem tette meg ezt a lépést.
Az állatvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban a válaszadók túlnyomó többsége, 97,2 százaléka támogatja, hogy állatvédelmi szakjogászok is részt vegyenek az állatvédelemben, míg csupán 250 válaszadó nem ért egyet ezzel a felvetéssel. Hasonlóan magas arányban, 98,6 százalékban támogatták az állatvédelmi szakállatorvosok létjogosultságát is. Az állatvédelem oktatása a közoktatásban szinte teljes körű támogatottságot élvez.
A válaszadók 99,3 százaléka tartja fontosnak, hogy az állatvédelem alapvető ismereteit már az iskolákban is oktassák.
A Nagy Gazdi teszt eredményei egyértelműen rámutattak arra, hogy a magyar lakosság nagy része tudatos és felelős állattartó. Azonban vannak olyan területek, például a rendszeres állatorvosi vizsgálatok és a szívférgesség megelőzése, ahol további fejlődésre lenne szükség. A kutatás emellett megerősítette azt is, hogy az állatvédelem támogatottsága magas, és az emberek fontosnak tartják, hogy megfelelő jogi és szakmai háttérrel biztosítsák a háziállatok jólétét.
Az ivartalanítással kapcsolatban még korábbi cikkünkben vontunk le fontos következtetéseket a kutatásunk tükrében. Nézzétek csak!
Egyre tudatosabbak a magyar gazdik az ivartalanítással kapcsolatban
Magyar Állatvédelem