Az egyetlen törvény által létrehozott Alapítvány, a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány idén októberi kuratóriumi döntései értelmében 72 millió forint támogatást nyújt két hazai állatvédelmi ernyőszervezetnek és egy felsőoktatásban működő programnak ivartalanításra.
2023-ban az akkori 49 millió forintos támogatásnak köszönhetően 2130 állat
– 1380 kutya és 750 macska – esett át az eljáráson.
A macskák esetében tavaly a nőstények aránya kétszerese volt a kandúrokénak, míg a kutyák esetében négyszer annyi szuka esett át ivartalanításon, mint kan. Az Alapítvány célja idén is az, hogy az ivartalanítás révén hozzájáruljon a felelős állattartás előmozdításához és a túlszaporodás megfékezéséhez, különös tekintettel a jelentős kóborállat-állománnyal rendelkező kelet-magyarországi régióra.
A támogatás révén összesen idén 72 millió forintot oszt szét az Alapítvány a következő szervezetek között. A Magyar Állatvédők Országos Szervezete Egyesület (MÁOSZ) 30 millió forintot, a Kelet-Magyarországi Állatvédők Szövetsége (KEMÁSZ) 32 millió forint, az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) 10 millió forintot kap erre a célra.
Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: az ivartalanítás nem csupán egy állatorvosi eljárás. Meglátása szerint ez az alapja a felelős állattartásnak, amelynek segítségével csökkenthetjük
a kóbor állatok számát és javíthatjuk az állatvédelem helyzetét kutyák és macskák vonatkozásában.
Az elmúlt években számos sikeres ivartalanítási program valósult meg.2021-ben például a Magyar Falu Programban több mint 500 millió forintos keretösszegből 18 ezer kutya és macska esett át ivartalanító műtéten. A 2024-es 500 millió forintos keretösszegű civil szervezeteknek szóló pályázatukon 277 szervezet részesült úgy a forrásból, hogy a
társállatokkal foglalkozó szervezetek esetében az igényelt támogatási összeg 20 százalékát kötelezően ivartalanításra kellett fordítani.
Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke hozzátette: a felelős állattartás nem csupán morális elvárás, hanem jogi kötelezettség is. Úgy véli, ennek mindenki számára érthetővé és elérhetővé kell válnia, hiszen az állatok jólléte közös érdekünk.
„Végső célunk csak az lehet, hogy annyi társállat legyen, ahány felelős állattartó, vagyis csökkentsük a kóbor állatok számát, ezzel párhuzamosan erősítsük az állattartási kultúrát, edukáljuk a kutya- és macskatartókat, jogsértés esetén pedig következetes legyen a szankcionálás” – hangsúlyozta.
A legnagyobb magyarországi állatvédelmi ernyőszervezet, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) és a Kelet-Magyarországi Állatvédők Szövetsége (KEMÁSZ) összesen csaknem 50 tagszervezete révén kiemelt figyelmet fordít a legtöbb kóbor állattal rendelkező térségekre, így a kelet-magyarországi régióra is. Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) több mint tíz éve indította el ivartalanítási programját, amelyben állatorvos hallgatók is részt vesznek, így elősegítve a jövő állatorvosainak gyakorlati képzését és az állatvédelemhez való hozzájárulásukat. Az elmúlt tíz év során több mint 4000 jellemzően állatvédő szervezetek gondozásában lévő kutya ivartalanítására került sor. Ez a program amellett, hogy sokat segít az együttműködő állatvédő civil szervezeteknek, az állatorvosi hallgatók számára értékes tapasztalatot és elköteleződést biztosít a felelős állattartás mellett.
A Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány az országos ivartalanítási kampányok támogatásával hosszú távon is elkötelezett a felelős állattartás kultúrájának elterjesztésében, valamint az állatvédelem fejlesztésében.
Magyar Állatvédelem