Számos felfedezést hozott a jakutföldi 37 ezer éves kardfogú macska maradványainak vizsgálata.
Egy új tanulmányban egy 37 ezer éve, háromhetes korában elpusztult kardfogú macska maradványait elemzik – írja a ScienceAlert cikkét idézve a 24.hu. Mint írták, a kiváló állapotú, bajszot, bőrt és szőrt is tartalmazó leletet a sarkvidéki permafroszt konzerválta, a maradványokat 2020-ban tárták fel az oroszországi Jakutföldön.
A késő pleisztocén kori emlősök fagyban mumifikálódott leletei igen ritkák, a prehisztorikus fajokat többnyire csontok és fogak alapján ismerik. Azt nem tudni, hogy a most vizsgált példány miként pusztult el, maradványai viszont jól konzerválódtak, csak a medencecsont, a combcsontok és lábszárcsontok hiányosak.
A lelet példátlan betekintést nyújt a faj, a Homotherium latidens testi jellemzőibe – jegyezte meg a híroldal.
A múmia felfedezése jelentősen kibővítette az érintett faj ismert elterjedését. A lelet jelenti az első bizonyítékot arra, hogy a faj jelen volt Északkelet-Szibéria területén.
A késő pleisztocén idején a Föld éghajlata drasztikus változásokon esett át, ezen periódusban, mintegy 26 ezer éve zajlott az utolsó glaciális maximum. Fiatal kora ellenére a kardfogú kölyök láthatóan jól alkalmazkodott a hideghez. Bundája vastag volt, mancsain pedig nincsenek párnák, ami az alacsony hőmérséklethez és a hóban való járást segíthette.
A H. latidens a nemzetségének egyetlen olyan tagja, amelyről tudják, hogy a periódusban jelen volt Eurázsiában. Észak-spanyolországi kardfogú macska maradványok alapján a faj főként nagyobb zsákmányokra, például szarvasokra vadászott.
A Homotherium morfológiájának egyik jellemzője az állkapocs előtti megnagyobbodott csont, ez tette lehetővé a nagy, kúp alakú fogak befogadását.
(Forrás: ScienceAlert/24.hu)