Azonnali összefogásra van szükség a nagy goda megmentése érdekében – írja közösségi oldalán a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.
A szervezet közösségi oldalán közzétett poszt szerint a nagy goda (Limosa limosa), a szikes rétek, nedves mocsárrétek, szikes legelők egykori jól ismert fészkelője volt. Kiemelik azonban, hogy a hazai fészkelőállomány az 1990-es években becsült 1000-1200 páros állományról napjainkra 100 pár körülire zsugorodott.
„Az állománycsökkenés fő okai az alacsony költési siker, a nem megfelelő élőhelykezelés és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai. A negatív hatások olyan mértékűek, hogy a vizes élőhelyek védelmében elért eredmények már nem tudják kompenzálni az alacsony költési sikerből fakadó állománycsökkenést” – írják.
Hozzáteszik, felismerve a problémát, miszerint a faj hazai állományának megmentéséhez – a további élőhelyvédelmi intézkedéseken túl – aktívfajmegőrzési beavatkozásokra is szükség van. Az idei évtől a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös kísérleti projektet valósít meg három mintaterületen.
A projektek célja a költési siker növelése a predációs nyomás csökkentésével.
A szakértők a védelem érdekében idén több módszert is tesztelnek, melyek segítségével tudják meghatározni a legjobb eszközöket a vizes élőhelyekhez kötődő földön fészkelő madárfajok védelme érdekében. A védelem első lépése, hogy a tradicionális fészkelőterületeken nagyobb (1-4 hektár) területeket kerítenek le villanypásztorral, amely reményeik szerint segít a szőrmés ragadozók távoltartásában.
Magyar Állatvédelem, fotók: Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület, Szilágyi Attila