Image default

Már vonulnak a fakó rétihéják a Cserebökényi puszták felett

Már vonulnak a fakó rétihéják a Cserebökényi puszták felett.

Március végétől április közepéig több vonuló fakó rétihéját is megfigyeltek a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén. Mivel fakó rétihéja igen ritkán látható errefelé, ezért megpillantása mindig egy kicsit többet jelent, mint a többi rétihéjafaj látványa.

A hazánkban előforduló négy rétihéjafaj (barna, hamvas, kékes, fakó) közül a fakó rétihéjával találkozhatunk legritkábban. Előfordul, hogy egy vonulási időszakban egy sem kerül a madármegfigyelő szeme elé.

A leggyakoribb barna rétihéják mellett kis számban hamvas rétihéják is költenek a nemzeti parkban. A kékes rétihéják nagyobb példányszámban telelni jönnek ide. A fakó rétihéják elsősorban az Alföld keleti részén vonulnak át. A tavaszi időszakban az afrikai trópusi telelőterületről az eurázsiai pusztákon lévő költőhelyeik felé igyekeznek.

A fakó rétihéja meghatározását a többi rétihéja alapos ismerete segíti. Az öreg hím elkülönítése talán a legkönnyebb.  Keskenyszárnyú, szárnycsapásai gyorsak, a vörös vércsééhez hasonlóak. Az öreg hím fakó rétihéja felül gyöngyházszürke, alul világos, fehér színű, továbbá „négyujjas”, kihegyesedő szárnycsúcsán szűk, ék alakú fekete folt van – jellemzi a Nemzeti Park.

Áprilisban még találkozhatunk kékes rétihéjákkal is. Esetükben az öreg hímek „ötujjas” szárnycsúcsán kiterjedt fekete folt van. Ugyanakkor már érkeznek vissza a költőhelyre a hamvas rétihéják, melyeknél az öreg hímek négyujjas szárnycsúcsán kiterjedt fekete folt van, valamint a külső karevezőkön, felül egy sötét keresztsáv húzódik. Ami a barna rétihéjákat illeti, náluk az öreg hímek a sötétbarna hátuk és felső szárnyfedőik alapján könnyen határozhatóak.

A Cserebökényi puszták felett március végétől négy öreg fakó rétihéját, két tojót és két hímet figyeltek meg. Tavasszal mindig gyorsabb a vonulásuk, igyekeznek mihamarabb a költőterületre. Ősszel előfordul, hogy egy jó táplálkozóterületen hetekig időzik egy-egy példány.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Fotó: Őze Péter)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

A keleti sünök is otthonra lelnek a Maros-ártérben

magyarallatvedo

Özönlenek a bíbicek, érkeznek a pacsirták, dalolnak a széncinegék

magyarallatvedo

Mezőgazdasági munkagépek nyomában portyáznak a ragadozó madaraink a Körösöknél

Erik