Horvátországban továbbra sem sikerül megfékezni az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését. A járvány már jelentős gazdasági károkat okozott, miközben egyre nagyobb aggodalmat kelt a térség állattenyésztői körében. A fertőzés különösen komoly fenyegetést jelent a német és a lengyel sertéságazat számára is, ahol szintén erős a sertéstartás gazdasági jelentősége – számolt be róla az Agroinform.

Az elmúlt hetekben Horvátországban új szintre lépett a járvány: két nagy sertéstelepen, több mint 12 ezer állatot kellett kényszervágásra küldeni. Az érintett gazdaságok Eszék–Baranya megyében találhatók, közvetlenül a magyar és szerb határ közelében, ami komoly határon átnyúló kockázatot jelent. A nagyobbik telep Kneževi Vinogradi közelében 9829, míg a másik Eszék mellett 1665 sertést tartott. A fertőzéseket szeptember 17–18-án igazolták. A nyár folyamán emellett több kisebb gazdaságban, jellemzően néhány állatot tartó udvarokban is felütötte a fejét a vírus.

Összesítve, 2023 júniusa óta Horvátország több mint 51 ezer sertést veszített el az ASP miatt – ez az ország teljes sertésállományának mintegy 5 százaléka. A kockázat azonban még ennél is nagyobb: a horvát sertésállomány 67 százalékát mindössze a gazdaságok 1,5 százalékában, vagyis az 1000 feletti állatlétszámmal működő nagyüzemekben tartják.

A horvát agrárminiszter figyelmeztetett: ha a fertőzés ezekre a nagyobb telepekre is átterjed, a veszteségek akár a teljes állomány 75 százalékát is elérhetik. Az emberi közrehatás – mint a szabálytalan állatmozgatás és a higiéniai mulasztások – ebben döntő szerepet játszhat.

Példa nélküli hatósági fellépés

A hatóságok szigorú intézkedéseket vezettek be a további fertőzések megelőzésére. Az 1000 sertésnél nagyobb telepeken 24 órás rendőri felügyelet működik, a hadsereg pedig bekapcsolódott a fertőtlenítési munkálatokba.

A határátkelőhelyeken szigorították az ellenőrzést, korlátozási övezeteket jelöltek ki, ahol tilos az állatok és állati termékek szállítása, és minden fertőzött telepet azonnal felszámolnak. A cél a vírus megállítása a telepi szinten, valamint a vaddisznó és házisertés közötti „járványhíd” lezárása.

Magyarországon kulcskérdés a megelőzés

A horvátországi kitörések földrajzi közelsége miatt Magyarországon is különösen fontos a határ menti járványügyi éberség. A vadgazdálkodási intézkedések – mint az etetési fegyelem betartatása, zártsorú kerítések építése és az állati hulladékok megfelelő kezelése – kiemelt jelentőséggel bírnak.

A sertéstartó telepek számára elengedhetetlen a biológiai biztonság szigorú betartása: a zsilipelés, fertőtlenítés, takarmány és járművek higiéniai ellenőrzése, valamint a be- és kiléptetés szabályozása mind-mind kulcsszerepet játszanak a fertőzés megelőzésében.

Emellett a bejelentési kötelezettség és a mozgásnaplók pontos vezetése is létfontosságú, hiszen a tapasztalatok szerint az emberi tényező felelős a vírus gyors és nagy távolságú terjedéséért.

(Forrás: pigprogress.net/Agroinform)

Magyar Állatvédelem