Image default

„Ahol egy gyermek az állatkínzással próbál „bizonyítani”, ott nem csak az állatok vannak veszélyben”

Megrázó videó terjed a közösségi médiában, amelyen egy 13–14 éves fiú halálra tapos egy macskát. A felvétel hatalmas felháborodást váltott ki, és újra ráirányította a figyelmet arra, milyen veszélyes következményei lehetnek, ha egy gyermek ilyen mértékű brutalitást tanúsít egy állattal szemben.
A jelenség – túlmutatva egyetlen ügyön – súlyos pszichológiai, társadalmi és jogi kérdéseket vet fel.

Dr. Vetter Szilvia PhD. LL.M., az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ vezetője, jogász a közösségi médiában részletes elemzést írt arról, hogy miért nem lehet elmenni szó nélkül egy ilyen eset mellett:
👉 Mit jelent ez jogilag?
👉 Felelős lehet-e a gyermek?
👉 Mit árul el pszichológiai és szociális szempontból egy ilyen tett?
👉 Miért veszélyes jelzés az egész társadalom számára?

A bejegyzésében kiemeli:
💥 ahol egy gyermek állatkínzással bizonyít, ott nemcsak az állatok, hanem a jövő társadalma is veszélyben van.
A szülők felelőssége pedig megkerülhetetlen:

Körbement a közösségi médiában egy videó, ahol egy 13–14 éves fiú halálra taposott egy macskát. Az egyedi ügyeket általában nem minősítem, de most kivételt teszek – nem a konkrét ügy, hanem a jelenség miatt. Az én fiam is 13 éves…
Előrebocsátom: annyit tudok az esetről, amennyit a sajtóban olvastam.
❗️Emberként: Elfogadhatatlan. Felháborító. Gusztustalan. Megrázó.
Nem lehet ezt finomabban mondani.
❗️Jogászként:
A cselekmény maga a videó alapján egyértelműen állatkínzás bűncselekményének tűnik: indokolatlan bántalmazás, amely gerinces állat pusztulását okozta. Ha csak a tettet nézzük, minősített esetek – különös szenvedés okozása, nyilvánosság előtt elkövetés – is megfontolandók lennének, amelyeket súlyosabban büntet a magyar jog.
A döntő azonban a fiú életkora:
– Ha 13 éves, nem büntethető állatkínzásért. Ez a bűncselekmény jogilag még nem tartozik azok közé, amelyeknél már 12 évtől megállapítható a büntetőjogi felelősség (mint az emberölés vagy a rablás). Más jogi eszközökhöz kell nyúlni, például gyermekvédelmi eszközökhöz.
– 14 éves kortól viszont már felelősségre vonható. A fiatalkorúakkal szembeni fellépés célja nem megtorlás, hanem nevelés, korrekció és a további erőszak megelőzése.
❗️❗️És itt szeretném megjegyezni: ahogy egyre többet tudunk a „halálos kapcsolódásról” – vagyis az állatkínzás és a későbbi ember elleni erőszak bizonyított összefüggéseiről –, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a jövőben az állatkínzás is azon bűncselekmények közé kerüljön, amelyeknél 12 év lesz a büntethetőségi korhatár… A mostani ügy csak még élesebben mutatja, miért indokolt erről társadalmi párbeszédet folytatni!
❗️Pszichológiai szempontból:
Egy gyermek vagy kamasz részéről ekkora brutalitás vörös zászló.

 

Felveti a kérdést:

👉 Vajon mi mindennek kellett történnie ennek a gyereknek az előéletében, hogy ilyet hajtson végre?
Trauma? Elhanyagolás? Erőszak? Torz közösségi minták? Empátiahiány? Kötődési zavar? Ezeket nem tudjuk. De egy biztos: ilyen tett soha nem alakul ki a semmiből…
❗️Szociológiai szempontból:
Kulcskérdés, hogy a gyermek saját közössége elítéli vagy jutalmazza ezt a viselkedést. Vannak olyan közegek sajnos, ahol az állatbántalmazás a „keménység” és a hierarchiában előre jutás eszköze. Ha ez így van, akkor itt nem csak egy gyermek problémájáról, hanem egy egész közösségi mintáról beszélünk. Messze túlmutat az állatvédelmen.
❗️Mit tehetünk?
Következményeknek mindenképpen lenniük kell – jogi, gyermekvédelmi, pszichológiai szinten is!
De van valami, ami legalább ilyen fontos:
A gyerekek érzékenyítése.
Anyaként pontosan tudom, mennyire meghatározza egy gyerek viselkedését az, hogy mit lát otthon, mit kap a közösségtől, és hogy mit tanít meg neki a világ az állatokról, az empátiáról és a felelősségről.
Ezért dolgozunk azon a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvánnyal Ovádi Péter kormánybiztossal együtt, hogy az állatvédelemmel (állatasszisztált foglalkozásokkal, az Állatvédelmi Témahéttel) elérjük a hátrányos helyzetű térségekben élő gyerekeket is.
Meg kell mutatni, hogy az állat nem ellenség.
Hogy az állat is érez fájdalmat, félelmet, szeretetet.
Hogy az állat képes biztonságot, kötődést és örömöt adni – sokszor pont azoknak, akiknek ebből a legkevesebb jut…
❗️❗️Mert  – ott a jövő, az emberi társadalom is.
❗️PLUSZ KÉRDÉS: Hol vannak ilyenkor a szülők…? Az ő felelősségre vonásuk legalább ugyanennyire indokolt.
Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Megszólalt a jánoshalmi állatkínzó – máris össze-vissza beszél

magyarallatvedo

Bosszút álltak a kóbor kutyák azon a férfin, aki megrugdosta egyiküket

Marci

Hattyút ölt meg egy magyar férfi Horvátországban

Marci