Jövőre kétszer annyi, azaz 859 medve kilövését engedélyezni az új román törvénytervezet
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről – számolt be róla a Székelyhon.
Mint írták, háromszéki polgármesterek, valamint erdészeti- és vadászati szakemberek vettek részt a medve-kérdés kapcsán a december 19-én megtartott szakmai egyeztetésen Sepsiszentgyörgyön. A találkozó után a miniszterelnök-helyettes Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével közösen tartott sajtóbeszélgetést.
Évente 859 medvét lőnének ki
Tánczos Barna felidézte, hogy a medveállomány kezelése öt évvel ezelőtt került újra napirendre. 2021-től van érvényben az azonnali beavatkozási intézkedéscsomag, vadászati kvótát 2024-ben vezették be újra, és 2025-ben módosították az azonnali beavatkozásról szóló jogszabályt is, lehetővé téve, hogy az emberi életek védelme érdekében azonnal ki lehessen lőni a belterületen kószáló medvéket. Mint monda, idén ugrásszerűen megnőtt a beavatkozások száma, több lett az elszállított és a kilőtt medve is, ami szerinte azt mutatja, hogy az önkormányzatok egyre inkább bíznak ebben a beavatkozási módszertanban – írja portál.
Abban bízik, hogy a parlament februárban elfogadja a törvénytervezetet, amely a barnamedve kilövési kvótájának megduplázását célozza, és 2026-2027-re 859 medve kilövését tenné lehetővé.
Tízezer feletti a medveállomány
A javaslat alapját képező genetikai tanulmány nagyjából tízezerre becsüli a barnamedvék számát Romániában. A kilövési kvóta megállapításánál négy tényezőt vesznek figyelembe: a genetikai felmérések eredményeit, a vadkárok és medvetámadások számát, a vadásztársulatok által készített állománybecslést, illetve a genetikai mintavétel számát. Az elmúlt két évben azt tapasztalták, hogy a vadásztársulatok nem mindenhol teljesítették a kvótát, pedig ez nem lehetőség, hanem kötelezettség, amellyel kontroll alá lehet vonni a populációnövekedést. Kétségtelen, hogy ott, ahol a vadászterületen a munkát elvégzik, és ahol az önkormányzatok a beavatkozást elvégzik időben, ott a nyomás a gazdákon és az állampolgárokon is egyre csökken” – mutatott rá az elöljáró.
Tamás Sándor kiemelte, hogy a korábban megállapított kvóta értelmében 426 barnamedve lőhető ki az országban, ez körülbelül a teljes állomány 3,5 százalékát teszi ki. Ha ez a szám megduplázódik, akkor is jelentős lesz az elmaradás más európai országoktól, pl. Svédországtól, ahol évente a medvepopuláció 15 százalékát lövik ki. Villanypásztor-program és biodiverzitás Ami a villanypásztor-programot illeti, az elbírálási folyamat elhúzódott 2023 áprilisától egészen mostanáig, de a támogatások folyósítását végre elkezdődött – szögezte le Tánczos. Eddig 1500 pályázatnak ítélték meg a támogatást, a folyamat várhatóan felgyorsul a következő időszakban. A biodiverzitás szempontjából kiemelt védelmi zónákra vonatkozóan rámutatott: Romániának uniós kötelezettsége, hogy ezeknek a védett területeknek az arányát növelje.
Az elöljáró szerint fontos leszögezni: nem szigorúan védett, emberi tevékenységet kizáró övezetekről van szó, ráadásul a sürgősségi rendelet kitér arra is, hogy ezek a zónák nem jelölhetők ki a tulajdonos írásos beleegyezése nélkül. A tulajdonosokkal előzetesen kell egyeztetni a részletekről, és amennyiben nem győződnek meg arról, hogy az állam valóban megtéríti a veszteségeit, nem kötelezhetők a megállapodásra – írta a Székelyhon.
(Forrás: Székelyhon)
