A téli hidegben sokan aggódnak az állatkerti állatok miatt, különösen akkor, amikor a hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed. A Fővárosi Állat- és Növénykert azonban megnyugtató választ adott: melegigényes állataik biztonságban vannak, az állatházakban pedig az adott faj igényeihez igazítva biztosítják a megfelelő hőmérsékletet.
A bejegyzésben arra is felhívták a figyelmet, hogy az állatok hőmérsékleti igénye rendkívül eltérő lehet, hiszen minden faj a saját élőhelyének éghajlatához alkalmazkodott.
Miért bírják egyes fajok jobban a hideget?
Földünk éghajlata nagyon változatos, és ez tükröződik az állatvilágban is. A hideg területeken élő fajok többféle módon védekeznek a kihűlés ellen: vastag szőrzetük vagy tollazatuk jól szigetel, sokaknál erős bőr alatti zsírréteg is kialakul, és a testtömeg-testfelület arányuk is kedvezőbb a hőtartás szempontjából.
Ezzel szemben a melegebb éghajlatról származó fajoknak sokszor épp az a kihívás, hogyan szabaduljanak meg a fölös hőtől. Az evolúció náluk olyan megoldásokat alakított ki, mint a nagy hőleadó testfelületek, a lihegés, toroklebegtetés vagy akár az izzadás.
Geotermikus energia az állatházak melegéért
Az állatkertekben mesterséges eszközökkel biztosítják, hogy az állatok a számukra ideális környezetben élhessenek. Télen ez gyakran fűtést jelent, a Fővárosi Állat- és Növénykert azonban különleges, környezetbarát megoldást alkalmaz: az állatházak fűtéséhez geotermikus energiát, a Széchenyi Fürdő termálvizének hulladékhőjét használják fel.
A rendszer kiépítésére több mint egy évtizeddel ezelőtt került sor uniós támogatással. Az állatkert tájékoztatása szerint ez a fűtési megoldás minden fűtési szezonban 500–700 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, így nemcsak az állatok komfortját szolgálja, hanem a környezetvédelmi célokat is támogatja.
A „hulladékhő” olyan hőenergia, amely egy folyamat során keletkezik, de egyébként kárba veszne. Ha ezt fűtésre használják fel, az energiatakarékosabb és jelentősen csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást.
Mit keres a teve és a tigris a hóban?
Az állatkert arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan fajok, amelyeket a közvélekedés melegigényesnek gondol, valójában azonban kiválóan tűrik a telet. A tigris például sokak fejében a trópusi dzsungelhez kötődik, pedig az állatkertben is látható szibériai tigrisek őshazájában a magyarországinál jóval hidegebb telek is előfordulnak.
Hasonló a helyzet a tevékkel is. Bár gyakran „a sivatag hajójaként” emlegetik őket, a kétpúpú tevék Ázsia belsejében, például Kazahsztánban vagy Mongóliában akár rendkívül hideg időjáráshoz is alkalmazkodtak. Ennek megfelelően vastag téli szőrzetet növesztenek, és sokkal ellenállóbbak, mint ahogy azt sokan gondolnák.
A Fővárosi Állat- és Növénykert példája jól mutatja, hogy a modern állattartás és a környezettudatos megoldások kéz a kézben járhatnak: az állatok komfortja mellett a fenntarthatóság is fontos szempont.
Magyar Állatvédelem
