Sok látogató számára meglepő lehet, hogy egy állatkertben időnként szándékosan választják szét az állatcsaládokat. A Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei szerint ennek fontos állatvédelmi és természetvédelmi okai vannak.
A döntések hátterében legtöbbször az áll, hogy az egyes fajok utódgondozása jelentősen eltér egymástól, és bizonyos esetekben a hím jelenléte kockázatot jelenthet a kölykök számára.
A tigriseknél az anya neveli a kölyköket
Erre jó példa az állatkert szibériai tigriscsaládja. A kölykök megszületése után a gondozók elválasztották szibériai tigris hímjét, Dáriuszt az anyától, Agnesstől és a kicsiktől.
Ennek oka, hogy a tigrisek természetes élőhelyükön magányosan élnek, és a nőstény egyedül neveli fel az utódokat. A hím jelenléte ilyenkor akár veszélyes is lehet, mert előfordulhat agresszív viselkedés a kölykökkel szemben.
A gondozók szerint egy ilyen helyzetben nagyon nehéz lenne időben közbeavatkozni, ezért a biztonság érdekében inkább megelőzik a kockázatot.
A rokontenyésztést is el kell kerülni
A kölykök felnövekedése után újabb ok merül fel a különválasztásra: az ivarérett utódok nem maradhatnak együtt a szüleikkel.
Ha például egy nőstény kölyök az apjával maradna együtt – mint a jelenlegi helyzetben Dáriusz és lánya, Léna –, fennállna a rokontenyésztés veszélye, ami komoly genetikai és egészségügyi problémákhoz vezethet.
A szibériai tigris a világ legnagyobb termetű macskaféléje. A hímek testhossza a farokkal együtt akár a 3 métert is elérheti.
A cél a faj megőrzése
Az állatkertekben a szaporítás nem pusztán a kölykök számának növeléséről szól. A szakemberek legfontosabb célja a fajok genetikai állományának hosszú távú megőrzése.
A budapesti állatkert munkatársai ezért folyamatos kapcsolatban állnak nemzetközi fajkoordinátorokkal, akikkel együtt döntenek arról, mely egyedek párosítása és elhelyezése szolgálja legjobban a faj fennmaradását.
Magyar Állatvédelem