Ismét benépesültek a dél-alföldi tájak egyik legkülönlegesebb madarával: a búbosbankák nagy számban tértek vissza a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területére.
A Kardoskúti-puszta, a Maros-völgy és a Cserebökényi-puszták évről évre kedvelt költőhelyei ennek az ikonikus fajnak, amely március közepétől folyamatosan jelen van a térségben.
Hosszú út után érkeznek vissza
A búbosbankák igazi hosszútávú vonulók: a telet a Szaharától délre eső területeken töltik, majd tavasszal térnek vissza Európába.
Hazánkban az első példányokat idén március közepén észlelték, míg a Kardoskúti-pusztán március 19-én figyelték meg az első visszatérő madarakat.
Érdekesség, hogy az elmúlt években időnként áttelelő példányokat is megfigyeltek, annak ellenére, hogy a téli időszakban alig találnak táplálékot.
A búbosbanka jellegzetes hangja – egy mély, ismétlődő „hup-hup-hup” – messziről felismerhető, és tavasszal gyakran hallható az Alföldön.
Különleges megjelenés, egyedi életmód
A búbosbankák egyik legismertebb ismertetőjegye a fejükön található feltűnő bóbita, amelyről a nevüket is kapták. Hosszú, vékony csőrükkel hatékonyan kutatnak rovarok, férgek és egyéb gerinctelenek után.
Széles szárnyaiknak köszönhetően repülésük jellegzetes, hullámzó, szinte pillangószerű.
Szívesen költenek emberközelben is
A faj elsősorban nyílt élőhelyeket kedvel, így az Alföld ideális számára. Fészkeléshez gyakran választanak faodvakat, de nem ritka, hogy emberközeli helyeken – például hodályokban, ólakban vagy tanyákon – költenek.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén is rendszeresen fészkelnek, ahol megfelelő búvóhelyet és bőséges táplálékot találnak.
Családi élet és költés
A búbosbankák évente egyszer költenek. A tojó általában 5–8 tojást rak, de kedvező körülmények között akár 10-et is.
A kotlás főként a tojó feladata, míg a hím gondoskodik párja etetéséről. A fiókák nevelésében már mindkét szülő részt vesz.
Nyár végéig maradnak
A búbosbankák általában augusztus közepéig tartózkodnak hazánkban, de néha még szeptemberben is megfigyelhetők.
Jelenlétük nemcsak természeti érték, hanem fontos jelzés is: az élőhelyek megfelelő állapota lehetővé teszi számukra a sikeres költést.
Magyar Állatvédelem
