Július 11-én tartják a túlnépesedés világnapját, amelyet az ENSZ azért hozott létre, hogy felhívja a figyelmet a folyamatos népességnövekedés társadalmi és környezeti következményeire. A gyorsan növekvő emberi népesség egyik legnagyobb vesztese maga a természet: miközben egyre több területet hódít meg az ember, a vadon élő állatok élőhelye folyamatosan zsugorodik.
A Fővárosi Állat- és Növénykert szerint napjaink egyik legfontosabb természetvédelmi feladata a veszélyeztetett fajok megőrzése és a biológiai sokféleség fenntartása.
Számos veszélyeztetett faj él a budapesti állatkertben
Az Állatkert lakói között több olyan állatfaj is megtalálható, amelyet a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) veszélyeztetettként tart nyilván.
A sebezhető kategóriába tartozik többek között a takin, a nílusi víziló, a tapír, a jácintkék ara és az aldabrai óriásteknős.
A veszélyeztetett fajok között szerepel az ázsiai elefánt, a vörös panda, a tigris, a perzsa leopárd, az indiai oroszlán, az ázsiai vadkutya, az óriásvidra, a komodói varánusz és számos más ritka állat.
A kritikusan veszélyeztetett fajok közé tartozik például a gorilla, a szumátrai orangután és a cebui disznó.
Különleges példát jelentenek a Szavanna-komplexumban élő mhorr gazellák, amelyek a vadonban már kihaltnak számítanak. Fennmaradásukat ma kizárólag az állatkerti tenyészprogramok teszik lehetővé.
Az állatkertek szerepe jóval több a bemutatásnál
A modern állatkertek egyik legfontosabb feladata már nem csupán az ismeretterjesztés, hanem a fajmegőrzés is.
A Fővárosi Állat- és Növénykert jelenleg 138 veszélyeztetett állatfaj nemzetközi tenyészprogramjában vesz részt. Ezek a programok összehangolt módon gondoskodnak arról, hogy a ritkuló vagy akár a vadonból már eltűnt fajok genetikai állománya hosszú távon fennmaradhasson.
A biológiai sokféleség nemcsak az állatok és növények fennmaradását szolgálja. Az egészséges ökoszisztémák biztosítják többek között a tiszta ivóvizet, a termékeny talajt, a beporzást, valamint hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez is.
Az emberi tevékenység jelenti a legnagyobb veszélyt
A szakemberek szerint a biológiai sokféleség csökkenésének legfontosabb oka az emberi tevékenység.
A mezőgazdaság és a települések terjeszkedése miatt egyre kisebbek és feldaraboltabbak a természetes élőhelyek. A közlekedés, az ipar és az energiatermelés növeli a légszennyezést és az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami gyorsítja a klímaváltozást.
Emellett a túlhalászat, a műanyagszennyezés, az intenzív mezőgazdaság, a talajromlás, az illegális fakitermelés, az orvvadászat és a vadon élő állatok befogása is súlyos veszélyt jelent számos faj fennmaradására.
Az élőhelyek zsugorodása miatt ráadásul egyre gyakoribbá válnak az emberek és a vadon élő állatok közötti konfliktusok is.
A túlnépesedés világnapja arra emlékeztet, hogy az emberiség jövője szorosan összefügg a természet állapotával. A veszélyeztetett fajok megóvása és élőhelyeik védelme nemcsak természetvédelmi, hanem hosszú távon társadalmi érdek is.
Magyar Állatvédelem