Fokozott figyelmet kér az utakon a nemzeti parkunk, hiszen most kelnek ki is igyekeznek a víz felé az apró mocsári teknősök
Augusztus végén, szeptember elején kikelnek a védett hüllők közé tartozó mocsári teknősök. Ilyenkor a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is jó eséllyel találkozhatunk a vizes élőhelyek felé igyekvő, apró állatkákkal – írja a Körös-Nemzeti Park.
A mocsári teknősök – ugyanúgy, mint az összes teknősfaj a világon – már az életük első perceitől kezdve önállóan kénytelenek boldogulni, nem számíthatnak szüleikre. Egy mocsári teknős fészkében általában 6, de akár 15 tojás is lapulhat.
Az anyateknős általában nem a vizes élőhelyek szélén, hanem attól több száz méterre, vagy akár több kilométerre rakja le tojásait, ott, ahol löszös, homokos talajt talál.
A hüllőkre jellemző, hogy utódaikat nem maguk keltik ki. Az, hogy a tojásokból mikor bújnak ki a kis állatok, elsősorban az időjárástól, a hőmérséklettől függ. Meleg napos időben jobban fejlődnek, hideg, esős idő esetén viszont a kelés későbbre tolódhat.
A kikelő kis teknősök akkorák, mint egy 200 forintos érme, testtömegük alig néhány gramm.
Ha sikeresen visszatalálnak arra a vizes élőhelyre, ahonnan az anyjuk jött, akkor életük első szakaszában elsősorban szúnyoglárvákkal, apróbb férgekkel táplálkoznak.
Mint megjegyzik, érdekesség, hogy a mocsári teknősök ivarát elsősorban a tojások fejlődése közben tapasztalható hőmérséklet határozza meg. Ha melegebb a fészek, akkor nagyobb arányban nőstények fejlődnek a tojásokban, ha viszont hűvösebb az idő, akkor a hímek vannak többségben.
Szeptember elején érdemes fokozott figyelemmel közlekedni a vizes élőhelyek közelében. Azok a példányok, amelyek szerencsésen eljutnak a vízig, nagyon hosszú életűek lehetnek, akár ötven évig is élhetnek – írja a Park.
(Forrás: Körös-Nemzeti Park, Fotó: Szegedi Fruzsina)
Magyar Állatvédelem