Huszonegy ragadozómadár él a Margitszigeti Kisállatkert röpdéiben: tizenkilenc egerészölyv, egy Brandy nevű rétisas hím és egy Izabella nevű pusztai sas tojó. Többségük sérülten került emberi gondoskodásba. Maradandó sérüléseik miatt sokan már nem boldogulnának a természetben, a Kisállatkertben azonban biztonságos otthonra találtak.
A Magyar Madármentők Alapítvány közösségi bejegyzése a Margitszigeti Kisállatkert ragadozómadarainak mindennapjaiba enged betekintést. Bemutatja, miért szorulnak tartós gondoskodásra ezek az állatok, és hogyan igazították környezetüket az eltérő képességeikhez.
A röpdék lakói között olyan madarak is vannak, amelyek már több mint tíz éve élnek az intézményben. Számukra ez az otthon jelenti a hosszú távú biztonságot.
Maradandó sérülésekkel is lehet biztonságos életük
A mentett madarak közül sokan súlyos sérüléseket szenvedtek. Egyeseknek szárny- vagy lábujjamputáción kellett átesniük, mások az egyik szemükre elveszítették a látásukat.
Ezek az állapotok annyira korlátozzák őket, hogy a természetben már nem lennének képesek önállóan boldogulni. Az érintett madarak ezért a Kisállatkert állandó lakói maradnak, ahol folyamatos gondoskodást kapnak.
Történetük a madármentés kevésbé látványos, mégis fontos oldalát mutatja meg: vannak állatok, amelyek felépülésük után sem engedhetők szabadon. Az ő ellátásuk hosszú évekre szóló feladatot jelent.
A röpdéket a madarak képességeihez igazították
A bejegyzés külön kitér arra, miért fontos figyelembe venni a sérült állatok egyedi igényeit a bemutatóterek kialakításakor.
Mivel a madarak többsége egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan tud repülni, számukra a biztonságosan használható tér és a megfelelő pihenőhelyek kialakítása az elsődleges. A röpdék berendezésénél ezért a mozgásképességükből indultak ki.
Egy repülésében korlátozott madár számára az elérhető, biztonságos pihenőhely különösen fontos. Az alapítvány tájékoztatása szerint a rendelkezésükre álló terület megfelel a madarak mozgásigényének.
Árnyékba húzódhatnak, és az eső elől is van menedékük
A röpdékben a nap minden szakaszában található árnyékos terület. A féltetők és a fák pedig a csapadék elől is menedéket kínálnak.
Az alapítvány ezzel kapcsolatban a látogatók egy lehetséges aggodalmára is válaszolt: ha valamelyik madár a napon pihen, vagy esőben a nyitott részen tartózkodik, az önmagában nem jelenti azt, hogy nincs hová behúzódnia. A közlés szerint a védett helyek rendelkezésükre állnak, az állatok pedig maguk választhatják meg, hol szeretnének lenni.
A látogatás során tehát érdemes a teljes környezetet is megfigyelni, nem csupán azt a pontot, ahol éppen egy madár ül.
Friss víz és rendszeres állatorvosi ellenőrzés
A madarak vizét naponta cserélik. Medencéikből ihatnak, és fürdőzésre is használhatják őket.
A Kisállatkert gondozói folyamatosan felügyelik az állatokat, ellátásukhoz pedig rendszeres állatorvosi kontroll is hozzátartozik. A biztonságosan kialakított környezet mellett ez a mindennapi figyelem biztosítja tartós gondozásuk alapját.
A segítség egy figyelmes megtalálóval kezdődött
A Magyar Madármentők Alapítvány arra is emlékeztetett, hogy ezek a ragadozómadarak a megtalálóiknak köszönhetik az új esélyt. Valaki észrevette, hogy bajban vannak, és segítséget keresett számukra.
Az alapítvány ezért azt kéri, hogy senki ne menjen el közömbösen egy sérült, segítségre szoruló állat mellett. A figyelem és a segítségkérés elindíthatja azt a folyamatot, amely végül egy élet megmentéséhez vezet.
A Margitszigeti Kisállatkert látogatói Brandyvel, Izabellával és az egerészölyvekkel is találkozhatnak. Jelenlétük arra emlékeztet, hogy a mentés után sokszor egy egész életen át tartó gondoskodás következik.
Magyar Állatvédelem