Garnélák leölésének gyakorlata ellen tiltakoztak állatjogi aktivisták Budapesten
A tenyésztett garnélák állatjóléti körülményeire, köztük a leölésük során alkalmazott jeges vizes eljárásra hívták fel a figyelmet a Hungarian Animal Rights Corps (HARC) aktivistái egy budapesti demonstráción.
A megmozdulás egy nemzetközi kampány része, amelynek célja, hogy az élelmiszer-kereskedelem szereplői nagyobb figyelmet fordítsanak a rákfélék szenvedésének csökkentésére.
A szemnyél eltávolítása után újabb problémára hívják fel a figyelmet
Az állatjogi mozgalmak az utóbbi években egyre több olyan gyakorlatra irányítják rá a figyelmet, amelyek a nagyüzemi állattenyésztésben kevésbé ismertek a fogyasztók előtt. Ezek közé tartozik a garnélák tenyésztése és leölése során alkalmazott eljárások kérdése is.
A Hungarian Animal Rights Corps – HARC – aktivistái a budapesti Huszti úton, egy nagy áruházlánc központjánál tartottak figyelemfelhívó demonstrációt. A szervezet közösségi oldalán közzétett beszámolója szerint a tiltakozás egy nemzetközi nyomásgyakorló kampányhoz kapcsolódott, amelynek
eredményeként az érintett kereskedelmi vállalat vállalást tett a tenyésztett garnélák szemnyél-eltávolításának megszüntetésére.
Az úgynevezett szemnyél-abláció során a tenyésztésre használt nőstény garnélák egyik vagy mindkét szemnyelét eltávolítják, illetve roncsolják. A beavatkozás célja a szaporodási folyamatok befolyásolása: a szemnyélben található hormontermelő rendszer szerepet játszik a petefészek érésének szabályozásában, így a beavatkozással fokozható a petetermelés.
A gyakorlat ugyanakkor komoly állatjóléti aggályokat vet fel, mivel sérüléssel, stresszel és fájdalommal járhat. A nemzetközi állatjogi kampányok egyik fontos eredménye, hogy egyre több figyelem irányul erre a korábban kevéssé ismert eljárásra.
A HARC szerint azonban a változtatásoknak itt nem szabad megállniuk.
Jeges-sós vízben történik a garnélák leölése
A szervezet újabb követelése a garnélák leölése során alkalmazott, rendkívül alacsony hőmérsékletű, jeges vizes eljárás felülvizsgálatára irányul.
A HARC beszámolója szerint az állatokat nagy tömegben hideg, sós vízből és jégből álló keverékbe helyezik. Az eljárás célja az állatok elkábítása, illetve mozgásuk leállítása a feldolgozás előtt.
Az aktivisták ugyanakkor azt kifogásolják, hogy a mozgásképtelenség nem feltétlenül jelenti az érzékelés megszűnését.
A rákfélék idegrendszeri működéséről és fájdalomérzékeléséről szóló kutatások az elmúlt években jelentős fejlődésen mentek keresztül. A tudományos eredmények alapján komolyan kell venni annak lehetőségét, hogy ezek az állatok képesek fájdalmas ingerek érzékelésére, és a nem megfelelően végrehajtott leölési eljárások jelentős állatjóléti problémát okozhatnak.
Fontos ugyanakkor, hogy az egyes módszerek hatását az alkalmazás pontos körülményei alapján értékeljék. A hűtés sebessége, a hőmérséklet, az állatok faja és a feldolgozás menete egyaránt befolyásolhatja az eredményt. Az állatok mozgásának leállása önmagában nem elegendő annak megállapítására, hogy az érzékelésük is megszűnt-e.
A HARC ezért azt követeli, hogy az élelmiszeriparban alkalmazott gyakorlatokat állatjóléti szempontból is vizsgálják felül, és részesítsék előnyben a tudományosan megalapozott, a szenvedést a lehető legnagyobb mértékben csökkentő módszereket.
Léteznek alternatív megoldások
A garnélák leölésének egyik vizsgált alternatívája az elektromos kábítás. Megfelelően kialakított és ellenőrzött körülmények között ez a módszer gyorsan megszüntetheti az állatok érzékelését a leölés előtt.
Az elektromos kábítás eredményessége azonban függ az alkalmazott berendezéstől, a beállításoktól és az adott állatfajtól. A technológia szélesebb körű alkalmazásához ezért további kutatásokra, megfelelő ipari megoldásokra és ellenőrizhető állatjóléti követelményekre van szükség.
A HARC követelése arra irányul, hogy a kereskedelmi vállalatok és beszállítóik ne csupán a termelés hatékonyságát vegyék figyelembe, hanem azt is, hogy az előállítási folyamat során milyen körülmények között tartják és ölik le az állatokat.
A kérdés nem kizárólag a garnélák esetében merül fel: a rákfélék érzékelőképességének tudományos vizsgálata egyre fontosabb szerepet játszik az állatjóléti szabályozásról szóló nemzetközi vitákban.
Kik a Hungarian Animal Rights Corps aktivistái?
A Hungarian Animal Rights Corps, röviden HARC, vegán szemléletű állatjogi közösség, amely demonstrációkkal, figyelemfelhívó akciókkal és közösségimédia-kampányokkal igyekszik ráirányítani a figyelmet az állatok emberi célú felhasználására.
A szervezet szemléletében az állatok védelme túlmutat az egyedi bántalmazási esetek elleni fellépésen. Az állatok gazdasági célú kizsákmányolását, a nagyüzemi állattartás gyakorlatát és a fogyasztási szokásokat is olyan területeknek tekinti, amelyeken társadalmi változásra van szükség.
A HARC a garnélák ügyében is a nemzetközi állatjogi mozgalom egyik alapvető eszközét alkalmazza: a vállalatok nyilvános megszólításával, demonstrációkkal és a fogyasztók tájékoztatásával próbál változást elérni.
Az ilyen kampányok jelentősége abban áll, hogy olyan problémákat is láthatóvá tehetnek, amelyek a vásárlók számára a termékek megvásárlásakor egyébként rejtve maradnak.
A fogyasztók is szerepet játszhatnak a változásban
A garnélák állatjóléti helyzete jól példázza, hogy az élelmiszerek előállításának körülményei nem mindig láthatók a boltok polcain. A vásárlók rendszerint a termék áráról, minőségéről és származási helyéről kapnak információt, az állatok tartásáról és leöléséről azonban jóval kevesebbet tudhatnak meg.
Az állatjogi szervezetek ezért azt szeretnék elérni, hogy az élelmiszeripari szereplők átláthatóbbá tegyék beszerzési gyakorlatukat, és egyértelmű állatjóléti követelményeket alkalmazzanak beszállítóikkal szemben.
A szemnyél-abláció megszüntetésére tett vállalás fontos előrelépés lehet, de az aktivisták szerint a garnélák életének utolsó szakaszában alkalmazott eljárásokra is ugyanilyen figyelmet kell fordítani.
A HARC üzenete egyértelmű: az állatjóléti szempontoknak a kevésbé ismert, vízi állatokat érintő termelési folyamatokban is érvényesülniük kell. A szervezet ezért a jeges vizes leölési gyakorlat felülvizsgálatát és a szenvedést csökkentő alternatívák bevezetését sürgeti.
A vita így nem pusztán egy iparági eljárásról szól, hanem arról is, hogy a társadalom és az élelmiszer-kereskedelem milyen felelősséget vállal az emberi fogyasztás céljából tenyésztett állatok jólétéért.
(Forrás: Hungarian Animal Rights Corps – Harc Facebook, Képek: HARC, Vietnamplus)