A nyérctenyésztés kivezetése mellett döntött a dán kormány: nem kér olyan különengedélyt az Európai Uniótól, amely lehetővé tenné az ágazat további működését. Az országban augusztusban még hét nyércfarmot tartottak nyilván. A döntést az állatvédők jelentős előrelépésként üdvözölték.
A dán természetvédelmi és állatjólléti minisztérium október 23-i közleménye szerint a kormány nem folytatja elődje tervét, amely különleges uniós engedéllyel biztosította volna a megmaradt farmok működését.
Christian Rabjerg Madsen miniszter indoklásában az állatjólléti szempontokat is hangsúlyozta. Álláspontja szerint egy ágazat fennmaradását önmagában nem indokolja, hogy régóta létezik: társadalmi, gazdasági és állatvédelmi szempontból is meg kell állnia a helyét.
Mikor ér véget a nyérctenyésztés Dániában?
Az amerikai nyércet érintő uniós korlátozások alkalmazása 2027. augusztus 7-én kezdődik. A dán minisztérium tájékoztatása szerint ezt kétéves átmeneti időszak követi, 2029. augusztus 7-ig.
A döntés tehát az ágazat kivezetését jelenti, nem a farmok azonnali bezárását.
Dánia ugyanakkor nem kíván olyan kivételt kérni, amellyel hosszabb távon is fenntarthatná a termelést.
Miért vitatott a nyérctenyésztés?
A Dyrenes Beskyttelse dán állatvédő szervezet szerint a szőrmeiparban alkalmazott ketreces tartás alapvetően eltér attól az életmódtól, amelyre ezeknek az állatoknak szükségük van.
Az amerikai nyérc természetes körülmények között jellemzően magányosan él, és életében fontos szerepet töltenek be a vizes élőhelyek. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis drótketrecekben az állatok természetes viselkedésének lehetőségei súlyosan korlátozottak.
Britta Riis, a szervezet igazgatója ezért nagy győzelemként értékelte a kormány döntését. Az állatvédők szerint a változás egy régóta bírált tartási rendszer felszámolása felé vezet.
A vadon élő állatok védelme is szerepet játszik
Az uniós intézkedés hátterében az amerikai nyérc inváziós idegenhonos fajként való besorolása áll. Az ilyen fajokra vonatkozó szabályozás a természetbe kerülésük és terjedésük megelőzését is szolgálja, többek között a tartás, tenyésztés és kereskedelem korlátozásával.
A dán döntésben így a természetvédelmi és az állatjólléti szempontok találkoznak: az őshonos élővilág védelme mellett a fogságban tartott állatok életkörülményei is hangsúlyt kaptak.
Magyar Állatvédelem