A Colossal Bioscience a gyapjas mamut és az erszényesfarkas mellett azt a dodómadarat is feltámasztaná, amelyet a Mauritiusra érkező telepesek irtottak ki a 17. század végén – írja a rakéta.hu forrására hivatkozva a Magyar Hírlap.
A 2021 végén alapított cég nemrég arról számolt be egy közleményben, hogy 150 millió dolláros támogatást kaptak az Egyesült Államok innovatív technológiák fejlesztését támogató alapjától (United States Innovative Technology Fund) a törekvéseik elősegítésére, ami nem más, mint hogy rég kihalt állatfajokat támasszanak fel a modern technológia segítségével.
Az amerikai vállalatnak ezzel összesen már 225 millió dollárt sikerült összegyűjtenie, aminek köszönhetően fontos lépéseket tettek az erszényesfarkas, valamint a gyapjas mamut feltámasztása irányába. Utóbbi esetében a Colossal azzal a George Church-csel is együttműködik, aki a Harvard Medical School biológusaként kidolgozta a több ezer éve kihalt faj feltámasztásának az alapjait. Ezen a projekten a Colossalnál ma már több mint 40 kutató dolgozik, akik az elmúlt években számos ígéretes részeredményt értek el, így a cég várakozásai szerint akár már az évtized végére sikerülhet újraalkotniuk a gyapjas mamutot.
A Colossal a közleményben arról is beszámolt, hogy a támogatás odaítélésével egyidőben megalapították az Avian Genomics Groupot, amelynek feladata a dodómadár feltámasztása lesz. Ez az igen ritka faj a 17. századig az Indiai-óceánon található Mauritiuson élt, ám a telepesek megjelenése után alig egy évszázaddal, az 1600-as évek végére teljesen eltűnt a Föld színéről.
A körülbelül egy méter hosszú, 10–17 kilós, röpképtelen madárral kapcsolatban széles körben elterjedt hiedelem, hogy a vesztét a lomhasága okozta, ám ahogy a Live Science korábbi cikke rávilágít, ez egyáltalán nem igaz. A madár tökéletesen alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz, a kihalásához pedig a Wikipédia szerint leginkább három fontos tényező járult hozzá: a dodómadár nem menekült el az emberek elől, így könnyű prédát jelentett az élelemre vadászó telepesek számára, a telepesek által a szigetre vitt, majd ott elvadult állatok, például kutyák és disznók felfalták a madarak tojásait, emellett az ember az őserdők kivágásával az élőhelyüket is kipusztította.
Bár közkeletű vélekedés, hogy a dodó volt az első faj, amely kifejezetten az emberi tevékenység miatt pusztult ki, ahogy arra a Live Science-nek Julian Hume paleontológus rávilágított, ez közel sem igaz. A londoni Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a fosszíliák alapján egyértelműen kimutatható, hogy az emberek elterjedésével együtt a nagy testű állatok populációja jelentősen lecsökkent, ez a folyamat pedig egészen az időszámításunk előtti 125 ezredik évig visszavezethető, amikor az emberek Afrikából elkezdtek a Föld más tájaira vándorolni.
Ben Lamm, a Colossal társalapítója és vezérigazgatója a mostani bejelentéssel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a projekt az egész élővilág szempontjából nagy jelentőséggel bír, hiszen a Természetvédelmi Világalap adatai szerint az elmúlt 50 évben a vadon élő állatok és növények populációja átlagosan 69 százalékkal csökkent az emberi tevékenység következtében. „Lehetőségünk van rá, hogy visszafordítsuk az ember által okozott biológiai sokféleség csökkenését, miközben a természetvédelemben és az egészségügyben is használható technológiákat fejlesztünk ki” – tette hozzá.
(Forrás: Magyar Hírlap, Fotó: AFP, mozaweb.hu)
Magyar Állatvédelem