Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány elnöke a közösségi oldalán osztotta meg szakmai véleményét azzal kapcsolatban, milyen hatással lenne, ha az áfán felül további 4 százalékos adót raknának a kisállat-termékekre, azaz a kutya- és macskaeledeltől kezdve a kisállat-almokon át egészen a papagáj- és hüllőeledelekig mindenre.
Ahogyan azt a Magyar Állatvédelem is megírta, az Index lehozott egy gazdasági programcsomag-tervezetet, melyet a Tisza párthoz kötöttek. A párt később cáfolta annak valóságtartalmát. Ettől függetlenül, mivel a téma felmerült a közbeszédben, érdemes rávilágítani arra, milyen következményekkel járna.
Vetter Szilvia közösségi oldalán megosztott posztjában hangsúlyozta, Magyarországon egyre többen tartanak társállatot, amit alapvetően pozitív folyamatnak tart, de csak akkor, ha minden állat a jó gazda gondosságával, a faj, fajta és egyed igényeihez igazodva kap ellátást, amihez elengedhetetlen lenne a megfelelő táplálék, felszerelés, higiénia és környezet biztosítása.
„Éppen ezért látom problémásnak ezt az elképzelést: nem azt sújtaná, akit kellene, nem a felelőtlen állattartókat, hanem éppen a felelős állattartókat hozná nehezebb helyzetbe. A felelőtlen állattartóknak ugyanis éppen az az egyik fő ismérvük, hogy nem költenek megfelelő takarmányra vagy felszerelésre” – magyarázza. Hozzáteszi, a felelőtlen kutyatartás például sok esetben sajnos azt jelenti, hogy a kutyák moslékot esznek, nincs rendes házuk, nyakörvük vagy pórázuk, és még az alapvető felszereléseket sem kapják meg.
„Aki nem veszi meg ezeket a felszereléseket, annak „meg sem kottyan” a drágulás…” – húzza alá Vetter Szilvia.
Kiemeli, ha ezek a termékek drágulnak, a felelős gazdák kerülnek nehezebb helyzetbe, akik szeretnék ezeket megvenni. A végeredmény pedig az lesz, hogy sok állat kevesebb, rosszabb vagy nem megfelelő felszerelést és táplálékot kap, ami közvetlenül rontja az állatjóllétet.
Úgy véli, ez különösen igaz a civil állatvédő szervezetekre, amelyeknek ezekre a termékekre mindennap szükségük van.
„Bár több támogatást kaptak az elmúlt években, mint előtte évtizedekig, de még mindig rendkívüli terheket viselnek – ilyen intézkedéssel csak még nehezebb helyzetbe kerülnének” – hangsúlyozza. Hozzáfűzi, az egzotikus fajoknál pedig a megfelelő takarmány és tartástechnológia nem kényelmi kérdés, hanem életbevágó. Ezek az állatok sokszor rendkívül szenzitívek, így az ellátásuk megdrágítása súlyos szakmai kockázat.
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány elnöke úgy fogalmazott, őszintén reméli, hogy Magyarország állatvédelme nem ebbe az irányba indul el. A cél egyértelmű: támogatni a felelős állattartókat, segíteni a civil állatvédőket, és javítani az állatok jóllétét, nem pedig plusz terheket rakni azokra, akik ma is mindent megtesznek értük.
Magyar Állatvédelem
