Image default

A fokozottan védett vidra jelenléte a Velencei-tó ökoszisztémájának szerves része

Éjszakai csúcsragadozó, fokozottan védett – a vidra jelenléte a Velencei-tó ökoszisztémájának szerves része. Egyre több elütött áldozatot látni, az átlag járókelő is szinte csak így találkozik vele. Simon György évek óta figyeli őket, vadkamerájával éjszakai életmódját térképezi fel – írja a Feol.

A vidra jelenléte egy vizes élőhelyen mindenképpen öröm azok számára, akiknek fontos a környezetvédelem: e fokozottan védett emlős ugyanis rendkívül érzékenyen reagál a víz mesterséges szennyezésére, el is tűnik ott, ahol ezt tapasztalja. A Velencei-tónál azonban már évek óta élnek vidracsaládok, létezésükről azonban csak néhány szenvedélyes természetbúvár tud valódi bizonyítékokkal szolgálni – tekintve, hogy éjszakai ragadozóról van szó, amely nappal jellemzően nem látható. Simon György, a Velencei-tó kenus expedícióinak szervezője a tó vidraállományának egyik elhivatott megfigyelője – évek óta figyelemmel kíséri mozgásukat. Éjszakai vadkameráit is ott állítja fel, ahol várható a vidrák megjelenése.

Legizgalmasabb videója a témában itt látható:

Nemrégiben sikerült is lencsevégre kapnia egy éjszaka aktív vidrát, sőt, pár éve videóanyagot állított össze éjszakai táplálkozásáról.

„Számos vidra él a Velencei-tónál, de populációjuk nagyságát nem tudnám megbecsülni” – mondta Simon György a feol.hu-nak, hozzátéve, hogy az aránylag láthatatlanul mozgó emlősöknek inkább csak a nyomait lehet látni: vadcsapásaikat, az általuk partra húzott halak maradványait.

Ezért is tűnik úgy, hogy a vidra a Velencei-tó rejtélyes, titokzatos lakója. Ez volt az egyik oka annak, hogy elkezdte a megfigyelésüket, de az is okot adott a feltérképezésükre, hogy egyre több elütött állatot látott az utakon.

„Szerettem volna megfigyelni, hogy mozognak, miként élnek. Ezek alapján kezdtem kitenni a vadkamerákat, hogy éjszakai életmódjukat megismerjem. Azt gondolom, érdemes lenne vadtáblákat kihelyezni Dinnyés környékén, hogy figyelmeztessék az autókat a vidrák mozgására.”

A vidra főleg télen – tehát ebben az időszakban – aktív, mozgását ilyenkor lehet legjobban megfigyelni, de sajnos ez az az időszak, amikor könnyebben el is lehet ütni őket. Nagy területet járnak be, alig észrevehetőek, ezért veszélyes számukra a közúti forgalom. De nem csak a Velencei-tónál, hanem akár a nagyvárosokban is. Simon György például Székesfehérváron, a Rózsaliget környékén is találkozott velük éjszakai megfigyelései során.

(Éjszakai életet folytat a vidra, csak vadkamerával figyelhető meg – Simon György)

„A vidra valahogy mégis ellenérzéseket vált ki az emberben – ragadozó mivolta miatt aggódnak azok, akik a vizes élőhelyek halállományát féltik. Vagy éppen magukénak szeretnék tudni” – utal rá Simon György. Éppen ezért kerül feketelistára ott, ahol halgazdálkodás folyik, s ahol az értékes halállományt tizedeli. De a természetes vizes élőhelyeken – mint a Velencei-tó -, nemcsak hogy létjogosultsága van, de láthatóan az ökoszisztéma szerves része. Olyannyira, hogy György egyszer a vidráknak köszönhetően fedezte fel, hol érdemes süllőt fogni. Merthogy korábban egy éjszaka folyamán látta, ahogy eszi a fehér húsú halat a vidra azon a területen. Irányt mutat – így is fel lehet fogni a jelenlétüket, mondja a természetbúvár.

„Időszaktól függ, mivel táplálkozik: lehet látni ürülékjelzésein – amiben rengeteg kitin van -, hogy sok bogarat fogyaszt. A zsákmánya túlnyomó részét tehát vízi bogarak teszik ki, persze egy-két kétéltű, és kisebb halak is az étrend részét képezik. Éjszaka táplálkozik, folyamatosan keresi a lehetőségeket. Az a tapasztalatom, hogy a téli lápokon mindig vannak olyan helyek, ahol a bomlás miatt hőtermelés folyik, s nem fagy úgy be. Ezekre a területekre rendszeresen járnak táplálkozni az állatok, nagyon fontos helyei tehát a tónak. Ide jönnek nappal az áttelelő madarak, éjjel pedig például a vidrák. S mivel a vízirovarok is aktívak télen, nekik is levegőt kell venni, így koncentráltan megjelennek itt. Emellett a vidrák fenntartanak lékeket, lyukakat is a jégen, hogy táplálékhoz jussanak. Mindig olyan helyen – belső területeken – találkozni ezekkel a résekkel, ahol a halmozgás is koncentráltabb” – mesél róluk megfigyelőjük.

(Forrás: feol.hu)

magyarallatvedelem.hu

KAPCSOLÓDÓ

Utazás közben is megnyugtatja stresszes társát a kutya

Marci

A fészkelő baglyok állományának felmérésében segíthet a lakosság

magyarallatvedo

50 éves lett a Kecskeméti Vadaskert – VIDEÓVAL

magyarallatvedo