A világ 50 tengeri világörökségi helyszínét vizsgálva UNESCO-szakértők arra jutottak, hogy hat ausztrál helyszín ökoszisztémái (mangroveerdők, tengeri növényzet, árapályok területének mocsaras vidékei) alkotják bolygónk legnagyobb tengeri szén-dioxid-raktárait.
Az ezekben az ökoszisztémákban tárolt nagy mennyiségű szén-dioxid az úgynevezett kékkarbon. Bár a Föld felszínének csupán kevesebb mint egy százalékát borítják ilyen ökoszisztémák, mégis ezek felelősek a világ óceánjai által elnyert szén-dioxid-mennyiség nagyjából feléért. Ráadásul a becslések szerint mintegy 30-szor gyorsabban nyelik el a szén-dioxidot, mint az esőerdők.
Oscar Serrano, a jelentés egyik szerzője elmondta, hogy
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]a Nagy-korallzátony, a Ningaloo-partvidék és a Shark Bay, vagyis Cápa-öböl tartalmazza az ausztrál kékkarbon-ökoszisztémák nagy részét. Ezeket világszerte fenyegeti az emberi tevékenység és a klímaváltozás.[/perfectpullquote]
„Amíg egészségesek, ezek az ökoszisztémák kiválóan tárolják a szén-dioxidot, de ha sérülnek, hatalmas mennyiséget bocsáthatnak ki a légkörbe az évezredek alatt tárolt szén-dioxidból” – mondta Serrano.
A Cápa-öbölben lévő tengeri füves mocsárvidék 2011-ben mintegy 9 millió tonnányi szén-dioxidot bocsátott ki, miután egy hőhullám mintegy ezer négyzetkilométernyi területen elpusztította a tengeri füves mocsarat.
Élő Bolygónk nyomán magyarallatvedelem.hu, Fotó: Shutterstock