Image default

A román miniszter szerint az állatvédők a bűnbakok a parajdi katasztrófában

A parajdi sóbánya víz alá kerülése kapcsán most újabb vitás kérdés került napirendre: a természeti katasztrófa felelősei után kutatva néhány politikai szereplő ismét az állatvédőket hibáztatja.

Bogdan Ivan román gazdasági miniszter (képünkön) egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a bányában keletkezett károk teljes helyreállításához – beleértve a Korond-patak elterelését, a víz kiszivattyúzását és a járatok megerősítését – mintegy 130 millió lejre lenne szükség.

A miniszter szerint azonban a környezetvédők akadályozták meg a szükséges beavatkozásokat az elmúlt években, a környéken élő hódpopuláció védelmére hivatkozva.

„Számomra ez nevetségesnek tűnik” – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: reméli, hogy a környezetvédelmi hatóságok felülvizsgálják a hódok élőhelyének védelmét, és az emberek biztonságát helyezik előtérbe.

A kijelentések természetesen nem maradtak válasz nélkül. Marton Attila biológus és természetvédelmi szakember egy Facebook-bejegyzésben reagált a vádakra, kiemelve: a környezetvédő civil szervezeteknek nincs jogi eszközük megakadályozni semmilyen beruházást, mivel 2018 óta nem vesznek részt a természetvédelmi területek kezelésében. A parajdi természetvédelmi rezervátumokat a Nemzeti Természetvédelmi Területek Ügynöksége felügyeli, így minden beavatkozási engedély vagy tiltás az állami hatóságok hatáskörébe tartozik.

„Bár divatos kifogás a civil szervezeteket hibáztatni, nagyon nehéz elhinni, hogy ez elég indok lenne arra, hogy elterelje a figyelmet a hatóságok felelősségéről” – írta Marton Attila. Úgy véli, inkább a politikai döntéshozóknak, a bánya vezetésének és a helyi önkormányzatoknak kellene vállalniuk a felelősséget.

🦫 A hód: zavaró tényező vagy a természet őre?

A parajdi hódpopuláció, amely a környék patakjaiban él, védett fajnak számít. A hódok természetes módon befolyásolják a vízfolyásokat – gátakat építenek, medret változtatnak –, ez azonban évezredek óta a természetes élőhelyek működésének része. A konfliktus ott kezdődik, amikor az emberi infrastruktúra a természetes folyamatok útjába kerül.

Az állatvédelmi szervezetek szerint nem az a megoldás, hogy a védett fajokat eltávolítjuk az útból, hanem az, hogy olyan beavatkozási terveket dolgozunk ki, amelyek figyelembe veszik az ökológiai szempontokat is.

Transtelex nyomán Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

A kipusztulás széléről jött vissza az őshonos aranysakál hazánkba

Marci

Sikerült lencsevégre kapni a Hortobágyi Nemzeti Park rejtélyes lakóját

Marci

Kútba esett macskát mentettek a tűzoltók

magyarallatvedo