A szántóföldekről és rétekről a madarak 40 százaléka eltűnt 1998 óta – közölte a BirdLife Ausztria állatvédő szervezet.
A szakértők közlése szerint 61 százalékkal kevesebb rozsdás csukot (Saxicola rubetra), 48 százalékkal kevesebb erdei pityert (Anthus trivialis) és 34 százalékkal kevesebb citromsármányt (Emberiza citrinella) számoltak össze.
A virágzó mezők késleltetett kaszálása biztosíthatná ezen fajok számára a túlélést – vélik a madárvédők. Korábban a bodzavirágzás idején kezdődött, az intenzív mezőgazdálkodás és tejtermelés miatt azonban a lehető legkorábbi kaszálás vált gyakorlattá. Ez a réti madarak kihalásának fő oka.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]„A réti és mezei madarak éppen fészkeiket építik vagy már utódaikat nevelik. A korai kaszálás okozhatja egyrészt a tojó halálát, mely a költés alatt csak az utolsó pillanatban hagyja el a fészket, másrészt a fiókák halálát is, melyek még nem röpképesek” [/perfectpullquote]
– mondta Katharina Bergmüller, az állatvédő szervezet osztrák tagintézményének munkatársa.
Ugyanakkor az erőteljes trágyázás és a réti virágok felmagzásának elmaradása a biodiverzitás csökkenéséhez, végeredményben a virágok, rovarok és madarak kihalásához vezet.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]„A kaszálás legalább június 15. utánra való halasztása vagy a két kaszálás között legalább tízhetes szünet biztosítása alapfeltétele a faji sokszínűség visszanyerésének”[/perfectpullquote]
– mondta Bergmüller.
A szakértő szerint az állatvilágnak tíz százaléknyi természetes területre, például legelőkre és bozótosokra van szüksége, emellett a zöld területeket évente legfeljebb két-háromszor szabad kaszálni. Az Európai Unió közös agrárpolitikai stratégiai tervének jelenlegi tervezete csupán 7 százaléknyi területre ígér javulást.
MTI/APA nyomán magyarallatvedelem.hu, Fotó: MTI/Kovács Attila