A tavasz biztos jele a már közel két hete hazatért búbos vöcskök (Podiceps cristatus) szenvedélyes násztánca, mely az állatvilág egyik legszebb udvarlása. A fészeképítés is elkezdődött, tojásrakás után 15-20 nap múlva bújnak ki a kis foltos fiókák, melyek sokszor anyjuk hátán utaznak. A fiókák leválása után a család még jó ideig együtt tölti az idejét. Mindig nagy öröm az érkezésük, Sóstón stabilan költ 1-2 pár. Erről a szuper hírről számolt be a Sóstó Székesfehérvár.
A legnagyobb hazai vöcsök, mely hazánk nagyobb állóvizeinek rendszeres és jellegzetes költőfaja. A vizes élőhelyek védelmével, a mesterséges vízfelületek szakszerű gondozásával a hazai állomány léte biztosított. Rövidtávú vonuló, elsősorban Dél-Európában telel, hazánkból a madarak nagy része késő ősszel elvonul, csak néhányan maradnak a be nem fagyó vizeken. Nevét a fejen található, jellegzetesen felmeredő dísztollairól kapta, mely csak az öreg madarakon figyelhető meg kora tavasztól nyár végéig.
A búbos vöcsök élőhelye, költése
A búbos vöcsök elsősorban a zárt nádasok és a nyílt vízfelületek határán telepszik meg. A korán visszaérkező madarak hamar őrizni kezdik revírjüket, és megkezdik fészkük építését, ami különböző növényi eredetű anyagokból áll. A tojó 5-7 tojást rak, a fiókák kikelésük után képesek követni szüleiket. Évente egyszer költ, ha az első fészekalj megsemmisül, pótköltésbe kezdhet. Elsősorban hallal táplálkozik, de fiókanevelés idején főleg rovarokat zsákmányol, esetenként növényi táplálékot is fogyaszt. Mint más vöcsökfélék, ez a faj is hajlamos a tollevésre.
MME – Magyar Állatvédelem
Fotó: Babos Rita