Image default

A vándorló fajok ötöde már a kihalás szélén áll

A vándorló fajok ötöde már a kihalás szélén áll. Sajnos az emberi tevékenység – a vadászat, a halászat, az intenzív mezőgazdaság és az állatok egyéb formájú túlzott kizsákmányolása – jelenti a legnagyobb fenyegetést a vándorló állatokra. 

Jelentősen romlott a vándorló életmódot folytató állatok helyzete a világban. Ezeknek a fajoknak több mint ötödét ma már a kihalás fenyegeti az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység miatt –közölte  az ENSZ hétfőn közzétett jelentésének részleteit a Magyar Hírlap.

Több ezer állat vándorol sivatagokon, síkságokon és óceánokon keresztül minden évben, hogy élelmet szerezzen és szaporodjon. A jelentés szerint fenntarthatatlan nyomás nehezedik ezekre a fajokra. Emiatt számos esetben a populációjuk csökken, zavarok keletkeznek a táplálékláncokban, és veszélybe kerül az életben maradásuk.

Az ENSZ 1979-ben fogadta el Bonnban a vándorló állatok védelméről szóló egyezményt.

A dokumentumban felsorolt 1189 állatfaj 44 százalékának csökkent mára a populációja. 22 százalékukat már a kihalás fenyegeti – állapították meg az ENSZ szakértői az új jelentésben, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a Living Planet Index évtizedekre visszamenő, több mint ötezer fajt felölelő adataiból és elemzéseiből indultak ki. Kiemelték, hogy szinte az összes vándorló halfaj – a jegyzékbe vett 58 faj 97 százaléka – már a kihalás szélén áll.

Az emberi tevékenység a felelős

A jelentésből egyértelműen kirajzolódik, hogy az emberi tevékenység – a vadászat, a halászat, az intenzív mezőgazdaság és az állatok egyéb formájú túlzott kizsákmányolása – jelenti a legnagyobb fenyegetést a vándorló állatokra. Az ENSZ listáján szereplő állatfajok mintegy 70 százalékának életkörülményeit befolyásolja az emberi tevékenység. Az élőhely szűkülése a fajok különösen jelentős hányadát, 75 százalékát sújtja. Emiatt az ENSZ szakértői kiemelten figyelmeztették a kormányokat arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések – például gátépítések, vezetékek fektetése vagy szélturbinák létesítése – során fokozottabban kellene ügyelniük arra, hogy ne zavarják meg az állatok vándorútvonalait.

A vándorló állatokra nehezedő nyomást még jobban erősítik a hőmérséklet-változások. Ezek felborítják a vándorutak időzítését, illetve súlyos aszályokat és erdőtüzeket idézhetnek elő. Súlyos terheket ró az állatokra a szennyezés és az emberi tevékenységgel járó zaj- és fényhatás is.

Azok a változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt előre jeleztek, ma már ténylegesen bekövetkeznek – mondta Amy Fraenkel, a vándorállatok védelméről szóló egyezmény főtitkára.

Az egyezmény részes államai háromévente tanácskoznak arról, milyen további fajokat kellene felvenni a veszélyeztetett állatok listájára. A héten az üzbegisztáni Szamarkandban tartják a találkozót. Ezen az Amazonasban élő óriásharcsa esetét is meg fogják vitatni.

A hétfői jelentés szerzői hangsúlyozták, hogy a világ országainak összefogására van szükség, mert a vándorállatok természetükből adódóan nem ismerik az országhatárokat, és képesek olykor több ezer kilométert is megtenni. Ilyen például a pompás királylepke, amely Észak-Amerikában akár négyezer kilométert is vándorol.

(Forrás: MH/MTI)

KAPCSOLÓDÓ

A CIA „feltámasztaná” a kihalt gyapjas mamutokat

magyarallatvedo

219 faj tűnhet el fegyveres konfliktusok miatt

magyarallatvedo

A fajok mintegy 20 százaléka van veszélyben Franciaországban

magyarallatvedo