Az lehullott szarvasagancsok az erdei ökoszisztéma részét képezik, így amennyiben az erdőből elvisszük, lopást követünk el. Vannak azonban olyanok is, akik még tovább mennek és a vadak hajszolásával erőszakolják ki az agancshullatást. Ők nem csak orgazdák, hanem állatkínzók is.
Az agancsozók űzik-hajtják a szarvasokat
„Sajnos vannak, akiknek egyáltalán nem számít az erdei ökoszisztéma megőrzése, kímélete és a vonatkozó törvényt sem tartják be” – hívja fel a figyelmet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében a Pilisi Parkerdő. Hozzáteszik,
ők azok az illegális agancsozók, akik nyereségvágyból végzik tevékenységüket.
Csoportosan, hangoskodva és járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy erőszakkal kényszerítsék ki az agancshullatást.
Virágzik az illegális agancskereskedelem
AZ ÍGY MEGSZERZETT „TERMÉKET” PEDIG SZINTÉN ILLEGÁLIS MÓDON ÉRTÉKESÍTIK.
A Pilisi Parkerdő azonban hangsúlyozza: a megriadt állatok súlyos balesetveszélyt okozhatnak az utakon és maguk is komoly veszélybe kerülnek. Összetörik magukat, végzetes koponyasérüléseket szerezhetnek, vagy a kimerültségtől pusztulhatnak el.
AZ ILLEGÁLIS AGANCSGYŰJTŐK A HAJSZOLÁSSAL ÍGY ÁLLATKÍNZÁST KÖVETNEK EL, AMI SZABADSÁGVESZTÉSSEL BÜNTETHETŐ.
Fel kell lépni az orgazdák ellen!
Azt kérik, ha kirándulás, túrázás közben agancsot feltehetően illegálisan gyűjtő embert, embereket látunk, az erdő érdekében értesítsük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeit, vagy a rendőrség körzeti megbízottját!
Kiemelik: az illegális agancsgyűjtést – főleg szervezett, kegyetlen formájában – az erdő is megszenvedi. A folyamatosan zavart állat ugyanis nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja. Kényszerűségből az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg.
Így a fiatal facsemeték, a vékonykérgű elegyfák – a kőrisek és gyertyánok – kérgük fokozottabb hántásával szintén veszélybe kerülnek, növekedésük, fejlődésük sérülhet.
Magyar Állatvédelem, fotók: Pilisi Parkerdő