Az év elején lépett életbe az a szigorítás, amely az eddigieknél súlyosabb büntetés kiszabásának teremt lehetőséget az állatkínzók esetében. Ahogy a Mandinernek nyilatkozva Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos is hangsúlyozta, a Büntető Törvénykönyv 244.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti állatkínzás tényállása kiegészült egy olyan minősített esettel,
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]miszerint a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés,[/perfectpullquote]
ha az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követik el.
Fontos megemlíteni, hogy már nem csak a szervezők, hanem az állatviadalokon résztvevők is büntethetők, vagyis bárki, aki jelen van, elkövetőnek számít, ráadásul letöltendő börtönbüntetés jár érte január óta – tette hozzá a kormánybiztos.
Kifejtette: Azon túl, hogy a speciális prevenció – azaz a büntetés a már bekövetkezett bűncselekményre reagál, és kifejezetten az elkövetőt tartja vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől – is kiemelt szerepet játszik, a generális prevencióról sem szabad megfeledkeznünk, miszerint a büntetés az egész társadalom számára hordozza magában azt az üzenetet, hogy az állatkínzás nem helyes, aki állatot kínoz, annak súlyos büntetéssel kell számolnia.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az állatvédelmi tárgyú jogszabályaink egész Európában példaértékűnek és kifejezetten szigorúnak számítanak.[/perfectpullquote]
Ovádi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen törvényi módosításnál a mindenki által érzékelhető változásokhoz idő szükséges. A törvény módosítása történelmi pillanat volt, hiszen talán az első és egyetlen olyan ügy volt az elmúlt évtizedekben, amit jobb és baloldal egyaránt támogatott.
Volt már idén súlyos büntetés
A kormánybiztos szavait alátámasztja, hogy a kép még vegyes, a rendőrség statisztikája szerint tavaly 1183 rendőri eljárásban kezdeményezett büntetőeljárás indult állatkínzás miatt, míg az idei év első hat hónapjában 577.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által a Mandiner számára megküldött statisztikai adatai szerint ugyanakkor csökkenőben van az ilyen bűncselekmények aránya, míg a 2010-es évtized második felében kétszáz körül volt az elítéltek száma, addig ez az elmúlt években tovább mérséklődött. 2020-ban 177, míg tavaly 171 személyre szabtak ki büntetést állatkínzás miatt.
2022 első félévében 85 embert mondott ki bűnösnek a bíróság. Őket bűnhalmazatban ítélték el, azaz más bűncselekményeket is elkövettek. Önállóan, csak a vizsgált tényállás alapján 2020-ban 144, tavaly 137 embert ítéltek el, az idei év első hat hónapjában pedig 67-et.
A bűnhalmazatban elítéltek esetében 2020-ban tízen kaptak letöltendő szabadságvesztést, tavaly kilencen, idén eddig ketten. Bűnhalmazat nélkül nyolcan kerültek rács mögé az elmúlt két és fél évben.
Ugyanakkor az első kategóriában volt egy kiemelkedő büntetés,
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]valaki több, mint tíz évet kapott,[/perfectpullquote]
de feltételezhetően esetében nem az állatkínzás volt a fő bűncselekmény. Az adatvédelmi szabályok és a statisztika anonimizáltsága miatt többet sajnos nem tudni az esetről.
Ovádi emlékeztetett: a kormány 2021 februárjában indította el az online állatvédelmi konzultációt, amelynek révén több mint 262 ezren mondták el véleményüket egy hónap alatt az állatvédelem kulcskérdéseiről.
A válaszadók 98,5 százaléka egyetértett azzal, hogy a hatóságok minden rendelkezésre álló eszközzel, szigorúan lépjenek fel a nem megfelelő állattartás ellen. Mindez alátámasztja, hogy a Btk. szigorítása szükségszerű volt, annak módosításai példátlan társadalmi támogatásban részesültek. Az Országgyűlés egyhangúan szavazta meg őket, mely igazán rendkívülinek számít a hazai politikában – hangsúlyozta a kormánybiztos.
Ahogy Ovádi fogalmazott: Azt valljuk, hogy a legjobb kóbor állat az, amelyik meg sem születik. Az igazi megoldás az ivartalanítás, éppen ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ivartalanítás fontosságára és szükségességére felhívjuk a figyelmet. Ennek támogatására és népszerűsítésére idén májusban 500 millió forint keretösszegű pályázat került kiírásra,
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]a siker pedig hatalmas volt: 205 szervezet nyújtott be pályázati kérelmet.[/perfectpullquote]
A pályázat jelenleg még elbírálási szakaszban van, a kérelmek értékelése folyamatosan zajlik, a szeptember végi eredményhirdetést követően pedig az elnyert összegek folyósítása kezdődik meg.
A kormánybiztos kifejtette: továbbra is folyamatosan azon dolgoznak, hogy a civil állatvédő szervezetek erőn felüli munkáját minden lehetséges eszközzel támogassák. A közösségi médiában is igyekeznek hatékony kampányt folytatni az ivartalanítás fontosságának felhívására. Az elmúlt évben a Magyar Falu Program bebizonyította, hogy egy célzott ivartalanítási program kiemelkedően sikeres lehet.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]500 millió forint keretösszegből több mint 600 önkormányzatot támogattunk,[/perfectpullquote]
ezzel összességében közel 14 ezer kutya és macska ivartalanításához hozzájárulva – húzta alá. A szakmai továbbképzés is mérföldkőhöz érkezett: idén ősszel elindul hazánk legelső állatvédelmi szakjogász képzése – a Miskolci Egyetem, valamint az Állatorvostudományi Egyetem együttműködésének köszönhetően –, amely kifejezetten az állatvédelemmel kapcsolatos jogi ismereteket ad át a képzésre jelentkezőknek. Cél, hogy a jövőben is a lehető legjobban képzett szakemberek vegyenek részt az állatok védelmét célzó eljárásokban.
Baranya Róbert, Mandiner