A Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai megkezdték az egyik legkorábban megfigyelhető rovar, a skarlátbogár felvételezését a Nagykőrösi pusztai tölgyesek területén. A pusztai tölgyesek Magyarország egyik legveszélyeztetettebb élőhelytípusa. A keresett ízeltlábú faj pedig védett és Natura 2000 jelölőfaj is egyben.
A tetszetős külsejű bogár nevét élénkvörös színéről kapta. (A skarlát az antibiotikumok alkalmazása előtt rettegett gyermekbetegség volt, melynek jellegzetes tünete az égővörös, apró kiütések megjelenése.)
A skarlátbogár a lapbogarak családjába tartozik: testének háti és hasi oldala – lárva és kifejlett korban is – teljesen lapos. A kifejlett egyedek 1-2 cm hosszúak.
A lárvák főként korhadékot és más rovarlárvákat fogyasztanak, az imágók pedig ragadozók. Ez a faj idős, korhadásnak indult fák leváló kérge alatt él, számos fafajban előfordul (tölgy, nyár, fűz – akár még akác és fenyő is). A különböző korhadtsági fokú holtfa meghagyása az erdőkben, facsoportokban tehát a skarlátbogár számára is létfontosságú.
Miben különleges ez a faj?
A fagypont alatt képződő jégkristályok roncsolják a sejteket, ám a skarlátbogár fagyálló fehérjék termelésével megakadályozza képződésüket. Ezenfelül glicerint is termel, mellyel testének fagyáspontját tudja csökkenteni.
A skarlátbogár egyedszámát nehéz becsülni, hiszen ahol már megtalálták példányát, nem keresték tovább, hogy kíméljék az élőhelyét.
A skarlátbogár Magyarországon védett!
Hazánkban az erdős területeken (őshonos és telepített állományokban egyaránt) gyakorlatilag mindenütt megtalálható. Lárvája a nemrég (1-2 éve) elpusztult fatörzsek (lombosfák és fenyők) elváló, de még nem túl laza kérge alatt fejlődik, ahol az elhalt kambiummal táplálkozik, de alkalomadtán más rovarok lárváit is elfogyasztja. Nyár végén és ősszel bábozódik, majd az imágó telel át. A rövid életű kifejlett skarlátbogár ragadozó. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft
DINPI – Magyar Állatvédelem