A Fővárosi Állat- és Növénykertben évtizedek óta folyik vadállatmentő munka. Csak az elmúlt tíz évben több mint húszezer emberi segítségre szoruló, védett vagy fokozottan védett állat kapott második esélyt a városligeti intézmény vadállatmentő központjában.
Íme az állatkert vadállatmenő munkájának mérlege
A Fővárosi Állat- és Növénykertben a napokban összesítették a vadállatmentés tavalyi számait. Eszerint 2023-ban összesen 130 faj 2368 egyede kapott második esélyt a városligeti intézmény vadállatmentő központjában.
A mentett állatok több mint fele, 93 faj 1185 egyede madár volt.
Az emlősöket 23 faj 965 egyede, a hüllőket és kétéltűeket pedig 14 faj 218 egyede képviselte.
Változatos madárfajokról gondoskodtak
A madarak közül a leggyakrabban bekerülő faj a széncinege volt, 197 egyeddel, de sok fekete rigó (147 egyed), házi rozsdafarkú (73 egyed), nagy fakopáncs (58 egyed), molnárfecske (49 egyed), sarlós fecske (44 egyed) és füsti fecske (40 egyed) is akadt a segítségre szoruló állatok között.
A ragadozó madarak közül a vörös vércsék kerültek be legnagyobb számban (35 egyed), ám több egerészölyvvel (20 egyed) és karvallyal (15 egyed), sőt néhány kabasólyommal (3 egyed), rétisassal (3 egyed) és parlagi sassal (2 egyed) is dolguk akadt a vadállatmentő központ munkatársainak.
Segítséget kapott 41 bagoly is, köztük 14 kuvik, 13 erdei fülesbagoly, 8 füleskuvik, 3 macskabagoly, 2 gyöngybagoly és 1 réti fülesbagoly. Fehér gólyából 28 egyedet mentettek.
Az emlősök is számíthattak a segítségre
A mentett emlősök legnagyobb része a múlt évben is sün volt: összesen 523 tüskéshátúról gondoskodtak. Segítséget kapott még 403 mentett denevér is 17 különböző fajból, valamint 25 vörös mókus, 11 nagy pele is.
A Budapesti Állatkert szakemberei a korábbi években is összesítették a vadállatmentés éves adatait. Ebből az látszik, hogy az 1980-as években, illetve az 1990-es évek első felében évente néhány tucat mentett állat került be az Állatkertbe.
Az 1990-es évek második felében számuk egy-egy évben a százat is meghaladta, majd a 2000-es évek első felében évi háromszáz és ötszáz, ugyanazon évtized második felében pedig már jellemzően ötszáz és ezer közötti számú mentett állatot regisztráltak. 2010-ben haladta meg először a mentett állatok száma az ezret (1082 egyeddel).
2010 óta így alakultak a vadállatmentő központ számai
- 2011 – 106 faj 1548 egyede;
- 2012 – 108 faj 1780 egyede;
- 2013 – 105 faj 1246 egyede;
- 2014 – 114 faj 1617 egyede
- 2015 – 109 faj 1583 egyede;
- 2016 – 108 faj 2024 egyede;
- 2017 – 103 faj 1524 egyede;
- 2018 – 108 faj 1807 egyede;
- 2019 – 106 faj 2201 egyede;
- 2020 – 104 faj 1988 egyede;
- 2021 – 120 faj 2624 egyede;
- 2022 – 109 faj 2432 egyede;
- 2023 – 130 faj 2368 egyede.
Mindez azt jelenti, hogy csak az elmúlt tíz évben húszezernél is több mentett állaton segítettek a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei. Elmondható az is, hogy a legtöbb madarat, illetve legtöbb mentett állatot Magyarországon a Budapesti Állatkertben mentik, természetesen a partnerszervezetekkel szorosan együttműködve.
Jóllehet nem a 2023-as esztendőben volt a legmagasabb a mentett állatok éves száma (2021-ben és 2022-ben valamivel több volt), de a múlt év mégis kiemelkedő abból a szempontból, hogy a mentett állatok fajszáma most volt a legmagasabb. Azaz minden korábbi évnél több féle, több különböző fajhoz tartozó állatnak tudtak segíteni a városligeti intézmény elkötelezett munkatársai.
Magyar Állatvédelem, Fotók: Fővárosi Állatkert