2025. június 11-én az Országgyűlés ritka politikai összhangról tett tanúbizonyságot: egyhangúlag, 179 igen szavazattal fogadta el az állatvédelem szigorításáról szóló új törvényt. A javaslatot eredetileg Ovádi Péter fideszes képviselő nyújtotta be, később Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Vécsey László is csatlakozott hozzá. A törvényt Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta, aki a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Közös ügyünk az állatvédelem!”
A kormányfő egyúttal világossá tette:
aki állatmenhelyen bántalmaz állatot, megmérgezi őket, vagy kereskedelmi céllal túl korán választja el a kölyköket anyjuktól, az a jövőben börtönbüntetésre számíthat.
Társadalmi érzékenységre válaszol a törvény
Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának vezetője az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta:
„Az úgynevezett halálos kapcsolódás elmélete szerint az állatbántalmazók nagyobb valószínűséggel fordulnak embertársaik ellen.”
A szakjogász szerint az új szabályozás jól tükrözi a társadalom fokozódó érzékenységét az állatok sorsa iránt, és célja nemcsak a szabályszegések szankcionálása, hanem az állatok életminőségének javítása is.
Ennek részeként:
-
egyszerűsödik és gyorsabbá válik a súlyosan elhanyagolt állatok elkobzása,
-
könnyebbé válik a lefoglalt állatok örökbeadása a büntetőeljárások során,
-
valamint lehetővé válik az állattartástól való eltiltás is bizonyos esetekben.
Vetter Szilvia arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóságoknak az állatok szenvedését kiváltó ügyekben gyors és célzott intézkedéseket kell hozniuk, szem előtt tartva a mielőbbi életminőség-javítást. Egyúttal hangsúlyozta: visszaélések tapasztalhatók nemcsak az ebrendészetek, de egyes civil szervezetek részéről is, ezért fontos, hogy a rendszerből kiszűrjék azokat, akik nem az állatvédelem céljait szolgálják.
Súlyosabb büntetés az állatkínzóknak
A törvénymódosítás értelmében súlyosabb szankciókra számíthatnak azok, akik állatkínzást követnek el, különösen akkor, ha a gondozásukra bízott állatokat bántalmazzák.
„Különösen felháborító, ha az állatkínzás bűncselekményét olyan személy követi el, akinek az állat a gondozására van bízva, ez ellen most szigorúbban fog fellépni a büntetőjog”
– mondta Vetter Szilvia.
A szakjogász kiemelte, hogy amennyiben tíznél több állatot érint a bűncselekmény, akár öt év szabadságvesztés is kiszabható lesz. A szaporítótelepek elleni fellépés is új szintre lép: ha valaki a jogszabályban meghatározott kor előtt választja el az állatkölyköket, és azokat kereskedelmi céllal importálja, exportálja vagy tranzitálja, akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Tilos lesz élő állatot nyereményként felajánlani
Az új szabályozás egyik fontos, szimbolikus üzenete, hogy a jövőben tilos lesz élő állatot nyereményjátékon kisorsolni. A cél ezzel az, hogy az állattartás felelős és hosszú távú döntés legyen, ne hirtelen felindulásból történjen.
A törvény hatálybalépése augusztus második felére várható – 61 nappal a kihirdetés után. A változások értelmében továbbra is tarthatnak állatot hajléktalan személyek, azonban a koldulás céljára történő állattartás szabálysértésnek minősül majd.
Állatvédelem az emberek védelmében is
Vetter Szilvia hangsúlyozta, hogy a jogalkalmazóknak igazodniuk kell az új szabályozáshoz, és a jogalkotás egyértelmű üzenetet hordoz: az állatkínzás és a felelőtlen állattartás Magyarországon nem elfogadható.
Bár a törvénymódosítás jelentős előrelépés, a szakértő szerint még mindig sok a teendő. Kiemelte: a jogalkalmazás országosan nem egységes, és fontos lenne a hatóságok, valamint az állatvédelmi szakemberek képzésének és infrastruktúrájának fejlesztése.
A végén így összegezte:
„Az állatvédelem nemcsak az állatokért, hanem az emberekért is van: ahol nincs kóbor kutya, ott harapásos balesetet sem tud okozni, a rosszul tartott állat esetében nagy a fertőzések, zoonózisok megjelenésének veszélye, ráadásul ezek az állatok gazdasági hasznot sem hoznak, illetve az úgynevezett halálos kapcsolódás elmélete szerint az állatbántalmazók nagyobb valószínűséggel fordulnak embertársaik ellen is” – fogalmazott Vetter Szilvia.
Index nyomán Magyar Állatvédelem