Habár csak pár centis az Ázsiából “betolakodó” amurgéb, mégis hatalmas problémát okozhat a Balatonban! Az apró hal az őshonos állomány életterét veszi el fokozatosan!
Az elmúlt évtizedekben végzett halbiológiai vizsgálatok az amurgéb megjelenését és terjedését igazolták a Balaton nyugati és déli vízgyűjtőjén, de magának a tónak a területéről nem sikerült igazolni a faj előfordulását, írta a Magyar Haltani Társaság (MHTT).
2016 tavaszán kezdtük meg egyes befolyók, valamint a Balaton és a Kis-Balaton parti zónájában található élőhelyek tízlábú rákokra és halakra vonatkozó rendszeres faunisztikai vizsgálatait. A Balatonon végzett mintavételek során az amurgébet először 2017. május 17-én sikerült kimutatni a Keszthelyi-öbölben, a Zala folyó torkolatától északra – részletezte az első észlelés eredményét Weiperth András és Franyó Szonja.
2018. október 27-én egy 58 mm hosszú egyed került elő az előbb megadott ponttól északabbra. A faj következő észlelése 2023. november 14-én történt, ekkor egy 49 mm és egy 53 mm-es egyedet sikerült a Zala torkolattól északra található nádasban megfogni.
A Balaton vízgyűjtőjén az amurgéb sikeres terjedését igazolja a tóban történő észlelése. Életmódjából adódóan a faj a zárt nádasokban, az alig pár centis vízben képes lehet idővel elterjedni a tó területén – osztotta meg a Berek természetvédelmi híroldal.
Nem elég a csupasztorkú géb, most már az amurgéb is terjed, mint a vírus!
Rossz hírt közölt a Magyar Haltani Társaság honlapján tavaly: az invazív amurgéb megjelent a Bódvában. Sallai Zoltán a következőket közölte a Társaság oldalán ezzel kapcsolatban:
“A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, halközösségek vizsgálata projekt keretében végeztem felméréseket a Bódván, 2023. szeptember 13-án. Perkupánál a közúti híd alatt, nem messze a gyűrűzőtábortól, a folyó bal partján (X348729; Y771827) vízben gázolva halásztam elektromos halászgéppel. A viszonylag gyorsan áramló, kavicsos medrű folyószakaszon, a part menti növényzetből egy adult amurgéb került elő.
A faj tudomásom szerint korábban nem volt ismert a folyóból, így új fajként kezelhetjük.
Az előfordulási adat egyrészt bizonyítja a faj további terjeszkedését, másrészt rámutat, hogy a gyors sodrású szakaszok sem akadályozzák meg a gradációját.”
– írta.
Magyarországon 1997-ben, a Tisza-tóban találták meg elsőként az amurgébet – a 34. idegenhonos halfajként a hazai listán. Ez a hivatalos dátum, azonban a hal valószínűsíthetően már évekkel korábban birtokba vette a tavat, ugyanis fiatal és felnőtt egyedek is voltak az akkor már ott élő amurgébek közt. 2003-ban már a Tisza teljes szakaszán előfordult; 2008-ban a Kis-Balatonban, majd 2013-ra a Nyugati-övcsatorna vízrendszerében is jelen volt – közölte a MTT Múzeum.
A Tiszán “támad” a csupasztorkú géb, lesz még vele bajunk bőven!
Sajnos újabb invazív halfaj terjed egyre gyorsabban a Tiszában!
A csupasztorkú géb a Tisza több szakaszán is megjelent, ebből a kutatók arra következtetnek, hogy erőteljesen terjeszkedik – írtuk meg pár hete. A csupasztorkú géb eredetileg a Fekete-tenger nyugati és északi részébe ömlő folyókban és brakkvizekben él, de megtalálható volt a Duna vízgyűjtő körzetében is, Bukarest magasságáig. Az utóbbi években azonban elkezdett terjeszkedni, és már a Tiszán is egyre északabbra lehet találkozni vele – írta az Agrárszektor.
A CSUPASZTORKÚ GÉBET (BABKA GYMNOTRACHELUS) A TISZA HAZAI SZAKASZÁN ELSŐKÉNT 2018-BAN, A KÖRÖS TORKOLATÁNÁL TALÁLTÁK MEG SALLAI ZOLTÁN ÉS MUNKATÁRSAI.
A halfaj fölfelé haladását 2019-ben a Körösben, majd a Hortobágy-Berettyóban is tapasztalták – olvasható a Magyar Haltani Társaság honlapján. Az utóbbi években a Tiszában is följebb jutott a faj, ezt igazolják az újabb észlelési adatai.
2023. október 14-én a szolnoki Tisza-szakaszon, fenekező horgászat közben a fajnak egy újabb példánya akadt a horogra, 2023. július 13-án pedig a Közép-Tiszán végzett hossz-szelvény-vizsgálat eredményeként Csataszög térségéből is kimutatták a faj jelenlétét a Társaság szakemberei. Ez utóbbi hely több mint 100 folyamkilométerrel esik följebb a Körös-torkolattól. Mint írták, a két újabb előfordulási adatból arra lehet következtetni, hogy a faj terjeszkedése tovább folytatódik a Felső-Tisza irányába.
Halkutatók szerint az egyik legfontosabb, hogy tudatosítsuk, egyik gébféle sem élvezi jelenleg a természetvédelem oltalmát. Korábban valóban szerepelt a tarka géb és a folyami géb is a védett fajok listáján, de ez mára megváltozott. Minden horgászt arra kérnek, hogy ne engedjen vissza egyetlen gébet se!
(Forrás: Berek/ Agrárszektor, Fotó: SÓLYOM NORBERT / MHTT)