Az ember általában hajlamos elfelejteni, hogy nincs máshol lehetőség az életre, csak a Földön, és így számos veszélynek és károsító hatásnak teszi ki élőhelyünket. Az atombombák megjelenésével ennek egy új vállfaja kezdődött meg a kísérleti robbantásokkal.
Ennél egyébként végeztek még komolyabb robbantásokat is a franciák a sivatagban a hatvanas években, de azt egy földalatti létesítményben tették. 1961-ben azonban lezajlott még három légköri robbantás a sivatag felett, de ezek már „kisebb”, 5 kilotonnás eszközökkel történtek.
Ennyi a történelemóra, ami azért is volt érdekes, mert a múlt kísértete megjelent az európai országban, ugyanis a sivatag irányából fúvó, szezonális szelek nemcsak lélegzetelállító fényviszonyokat, valamint naplementéket varázsolnak Franciaországba, hanem kiugrást is a sugárzási szintben. Ezt állítja legalábbis egy francia, kormányoktól független szervezet, az Acro (Association for Control of Radioactivity in the West), amely a sugárzást figyeli – számol be róla az Euronews. A szervezet szerint a bumeráng-hatásnak köszönhetően cézium-137, az egyik legjelentősebb közepesen hosszú felezési idejű hasadási termék érkezett az országba. Az Acro a mintákat a francia–svájci határon, az ott megjelent szaharai homokból gyűjtötte be. A szervezet szerint bár ez a sugárzás nem jelent veszélyt az emberi szervezetre, ám 60 évvel az említett robbantást követően is emlékeztet a Szahara hosszas radioaktív szennyezésére, melyért Franciaország a felelős.
Follow the current Saharan dust intrusion over western Mediterranean and Europe. #raindust expected. Find more forecast products here: https://t.co/TbIaux5Dhk and our probability maps: https://t.co/2qDUU6GX9T@WMO @AEMET_Esp @BSC_CNS @UNCCD pic.twitter.com/eNucKnlSyK
— Barcelona Dust (@Dust_Barcelona) March 1, 2021
Egy másik szakértő is megerősítette, hogy a most érkezett homok a sugárzást tekintve legalábbis nem jelent különösebb veszélyt. Pedro Salazar Carballo, a Kanári-szigeteken található University of Laguna professzora szerint a sivatagi homokból néha kimutatható a kálium-40 izotóp, ami természetesen van jelen, de emellett a hatvanas évek robbantásának emlékét őrző cézium-137 is. A professzor laborja a közelmúltban írt egy tanulmányt 2020 erős viharairól, ám a homok akkor sem hozott magával az emberi szervezetet veszélyeztető mértékben sugárzó részecskéket. Sőt a viharok komolyabb mértékben eddig sosem emeltek a sugárzáson, még akkor sem, amikor egyébként érzékelték a csernobili-, illetve a fukusimai atomerőmű-baleset okozta kiugrásokat.
A professzor szerint radioaktivitás tekintetében a szaharai homoknál sokkal veszélyesebb az a talajból természetesen szivárgó radon, amit időnként belélegzünk nagyobb mennyiségben, különösen földalatti vagy zárt helyiségekben. A radon egy színtelen, szagtalan és radioaktív nemesgáz, amely tehát normál körülmények közt is előfordul, a tüdőrákos megbetegedések 5-14 százalékáért tehető felelőssé.
A török hatóságok azonban nem állnak ilyen pozitívan az eseményekhez. A helyi szakértők arra figyelmeztették a lakosokat, hogy mivel az anatóliai területet is nagyobb mennyiségben érheti el a por, ezért kerüljék az utcán való tartózkodást, és minél kevesebbet szellőztessenek.
Bolygónk egy zárt rendszer, és egy atomrobbanás is sokáig érezteti a hatását, még az eredeti helyszíntől távol is, tehát elgondolkodhatunk azon, hogy a sok ok közül mi lehet az egyik, aminek következtében megnőtt az elmúlt évszázadban a rákos és egyéb megbetegedések aránya a lakosság körében.
Raketa.hu és Daily Sabah nyomán Szent Korona Rádió