Magyarországon ma az állatvédelem egyik legsúlyosabb problémáját a kontrollálatlan szaporulat jelenti. Évente több tízezer kölyökkutya és kiscica születik úgy, hogy számukra valójában nincs biztosított otthon. Sokuk rövid időn belül az utcára kerül, mások már most is túlzsúfolt menhelyeken végzik, ahol egyre kevesebb az esély arra, hogy valaha családra találjanak.
A probléma hátterében gyakran nem rossz szándék áll, hanem felelőtlenség, halogatás vagy tévhitek. Sokan még mindig úgy gondolják, hogy egy nőstény állatnak „legalább egyszer ellenie kell”, vagy attól tartanak, hogy az ivartalanítás megváltoztatja a kedvencük személyiségét. A valóság azonban egészen más. Az ivartalanítás nem elvesz az állatból, hanem hosszú távon biztonságosabbá és kiegyensúlyozottabbá teheti az életét.
Egyetlen nem ivartalanított kutya vagy macska és utódai néhány év alatt elképesztő számú újabb állat megszületéséhez vezethetnek. Ez a folyamat az egyik fő oka annak, hogy a menhelyek folyamatosan telítődnek, miközben a gazdátlan állatok száma évről évre nő.
Az ivartalanítás ráadásul nemcsak állatvédelmi szempontból fontos, hanem egészségügyi előnyökkel is jár. Jelentősen csökkentheti bizonyos daganatos megbetegedések és gyulladások kialakulásának esélyét, emellett mérsékelheti a hormonális eredetű viselkedési problémákat is. Sok állat nyugodtabbá válik, csökken a kóborlási hajlam, a territoriális agresszió vagy a jelölési viselkedés. Ez nemcsak az állat számára jelent kiegyensúlyozottabb életet, hanem a gazdák mindennapjait is könnyebbé teszi.
A felelős állattartás nem merül ki abban, hogy szeretjük a kedvencünket. A valódi felelősség ott kezdődik, amikor hosszú távon is átgondolt döntéseket hozunk az érdekében – és a többi állat érdekében is.
Minden elmaradt ivartalanítás újabb nem kívánt almok megszületéséhez vezethet. Minden időben meghozott döntés viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb állat szenvedjen az utcán, menhelyeken vagy bizonytalan körülmények között.
Napnyugta Egyesület