Birkákat ölt meg egy farkas Borsodban. A ragadozó több karámban lévő birkát is elejtett Nyíri településén.
Karámban lévő birkákat gyilkolt le egy farkas egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei településen – írja a boon.hu.
A TV2 Tények forrására hivatkozva közölte az Agrinform, hogy Nyíriben egy farkas több birkát is zsákmányul ejtett. Mint kiderült, a lemészárolt házillatok közül kettő vemhes volt. A gazda fiai látták meg az elpusztult birkák tetemeit akkor, amikor éppen etetni mentek. A riportból kiderült, hogy az eset az egész családot megrázta, a faluban pedig félnek, hogy a támadás megismétlődhet – írták.
Orbán József, a település polgármestere elmondta, hogy településen sok állattartó család él, akik attól tartanak, hogy újabb hasonló farkastámadás várható. Az esettel kapcsolatban Farkas Tamás, a Misina Természet és Állatvédő Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a farkasok, életmódjuknál fogva az emberre nem jelentenek veszélyt, mert olyan helyet keresnek, ahol elkerülhetik a találkozást.
A legjobb védelmet a kerítés és kutya jelenti
A szakemberek azt javasolják, hogy a gazdák az állataikat kerítésekkel, illetve nagytestű kutyákkal, kuvaszokkal védjék meg.
„Többféle megelőző módszer létezik a nagyragadozók távol tartására egy nyájtól: villanypásztor, nyájőrző kutyák, fix kerítésrendszer, egész napos emberi jelenlét, rémzsinór, valamint fény- és hangtechnikai eszközök használata is” – tanácsolta Szép Ábrahám, a Kuvasz Őr Nagyragadozóvédelmi Alapítvány elnöke.
Hozzátette: „Minél több módszert kombinálunk, annál kisebb az esélye, hogy támadás éri a haszonállatokat. Egy farkas háromkuvasznyi erővel bír. Azonban mivel intelligens, szívesebben támad ott, ahol nem ütközik akadályba. Védekezés nélkül évente 3-5 farkastámadásra számíthatnak az észak-magyarországi pásztorok. A farkasok kilövését, ha lehetséges lesz, a problémás egyedekre korlátoznám. Egyelőre szöges nyakörvvel szereljük föl a kuvaszokat, hogy az esetleges összecsapásoknál védje őket. Erdélyi mintára szeretném bevezetni a pásztorkutyák piros bojttal való megjelölését, ami munkakutya funkciójukat jelezné. Hosszabb távon fontosnak tartanám azt is, hogy átfogó kártérítési rendszert dolgozzanak ki a gazdák felé, akiket a megfelelő védekezés ellenére veszteség ér.”
Az „együttélésnek” vannak feltételei
A „farkashelyzet” rendezésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is szerepet vállal. Süle Katalin egy megbeszélésen elmondta, állattartóként megérti és átérzi a zempléni gazdák problémáját a farkasok elterjedésével kapcsolatban. A kamara kiemelt feladatának tartja, hogy segítse a gazdálkodókat a tevékenységük ellátásában. A helyi állattartók sokat fejlesztették a gazdaságukat az elmúlt években, időközben azonban megjelentek a farkasok, egyre gyakoribbá vált az állatállományokat érő támadás, így ezt a problémát mindenképpen orvosolni kell.
Kiemelte: senki nem akarja a farkasokat bántani, hanem a ragadozókkal való együttélést szeretnék olyan mederbe terelni, amely elfogadható mindenki számára.
„A farkasok életterének biztosításával kapcsolatban nagy társadalmi elvárás van, de a gazdálkodók élettere sem csorbulhat. Az nem lehet, hogy csak az állattartók viseljék a ragadozók jelenlétéhez kötődő károkat” – erősítette meg az alelnök. „Meg kell alkotni azt a jogszabályi környezetet, amely harmóniát teremt ebben a kérdésben és megteremti a feltételeit a védekezésnek, és ha az bekövetkezik, a károkozás ellentételezésének is” – közölte.
Közös ellenőrzés
A farkasok mozgását jelenleg főként a nemzeti parkok munkatársai követik figyelemmel. Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park igazgatója szerint a megoldást az hozhatja közelebb, ha az érintettek a ragadozókkal kapcsolatos információkat egységesítik. Hozzátette: a farkasok jelenlétét a munkatársai már 2004 óta követik nyomon, ám amíg régebben csak egy-egy egyed tűnt fel a térségben, ma már bizonyítottan itt élnek.
A ragadozók vándorlásának a természetvédelmi szakemberek meglátása szerint az első lökést a több mint tíz éve a Tátrában egy szélvihar miatt bekövetkezett erőpusztulás adta meg. Napjainkban a BNP illetékességi területén a Bükkben egy-két családról, a Tarna-Lázbérc tájvédelmi körzet területén egy családról vannak adataik, a Hevesi-dombságban, a Mátrában és Nógrádban pedig további egy-egy farkascsaládról tudnak – összegezte a boon.hu.
(Forrás: Agroinform/boon.hu