Elképesztő videón, ahogy a Tisza-Maros torkolatánál több száz busa ugrál a magasba

A Tiszavirágzás után itt a legújabb szegedi természeti jelenség, a busa ugrálás. Bár elsőre viccesnek hangzik, a jelenség pedig hihetetlenül látványosnak, a valóságban veszélyes és rengeteg kockázattal jár az őshonos magyar halfajokra nézve.

Elképesztően szaporodnak

Kiss Balázs Imre osztott meg egy elképesztő videót a közösségi oldaán arról, hogyan több utcat busa ugrándozik a magasba a Tisza-Maros torkolatánál. A videó alatt megindult a párbeszéd a szegediek között, akik közül sokan kifejezetten nagy aggodalmuknak adtak hangot. Attól tartanak, hogy túlságosan elszaporodtak a busák és kiszorítják természetes élőhelyükről az őshonos magyar fajokat.

„Jó volna, ha az amerikai példa alapján tűzzel vassal legalább megpróbálnák megállítani a terjedésüket és sok ismeretterjesztő eszközzel bemutatni, hogy mit is tudnak művelni az őshonos állomány kárára!” – írta az egyik hozzászóló, akinek véleményét sokan osztották. „Iszonyatosan szaporodnak, hatalmasra nőnek rövid idő alatt!! Még 20 év, és tönkre tesznek mindent ahol jelen vannak” – kommentelte más.

Inváziós fajként veszélyt jelent a busa

A kutatók már évekkel ezelőtt igazolták ezeket a félelmeket. Egyre több gondot okoz az invazív busa terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak. A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halászati Kutató Központ (AKI-HAKI) szakértői évek óta több fronton küzdenek a problémával: innovatív módszerekkel végzik az állomány pontos felmérését, folyamatosan aktualizálják Magyarország busatérképét, valamint a busa gyérítésére alkalmas fogóeszközöket fejlesztenek.

Mint arra a kutatók rámutatnak, a hatékony kezelés alapját a tudományos eredményeken nyugvó ökológiai kockázatbecslés jelenti.

„Ki kell dolgoznunk egy új, innovatív módszert a populációméret pontos meghatározására. Továbbá tisztában kell lennünk azzal is, hogy a populációk sajátosságai hogyan függnek össze a környezet nyújtotta feltételekkel. Ezek feltárása érdekében hidroakusztikus és molekuláris biológiai alapokon nyugvó módszereket is bevonunk a vizsgálatokba. DNS-töredékek alapján próbáljuk becsülni a busa alkotta biomassza méretét, hogy még pontosabb adatokat gyűjthessünk a faj élőhelyhasználatáról és vándorlási mintázatáról” – hangsúlyozta még 2021-ben Dr. Vitál Zoltán tudományos főmunkatárs.

Magyar Állatvédelem