A denevérszámlálás számos ok miatt fontos. A jelenleg hibernációban lévő állatokat azonban semmilyen körülmények között sem szabad megzavarni.
Hibernációban vannak a denevérek
„Hazánk legfajgazdagabb emlős rendje a denevéreké” – írja weboldalán a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Bár általában mindenki a barlangokkal hozza kapcsolatba őket, számos egyéb élőhelyen is előfordulnak. Ilyen lehet a templom padlása, panelház, erdő, vagy akár egy pince vagy egyéb mesterséges üreg is.
Télen azonban sok faj valóban a Mecsek és a Villányi-hegység mészkövének üregeiben húzza meg magát és vészeli át a hideg időt.
„Az üregek, barlangok nagyjából egyenletes, 10-12 Celsius fok körüli klímája ideális körülményeket biztosít a téli álomhoz” – magyarázza Parrag Tibor, a nemzeti park munkatársa. Hozzáteszi, a hibernációra azért is van szükség, mert ilyenkor a denevérek táplálékát jelentő repülő rovarok eltűnnek.
Az állatok táplálék híján hamar elpusztulnának.
A téli álom alatt az anyagcseréjük lelassul, testhőmérsékletük a környező barlanghoz hasonló hőmérsékletűre hűl, szívük is csak párszor dobban percenként. Ebből az állapotból csak viszonylag hosszú idő alatt tudnak ismét aktívak lenni. Éppen ezért a nehezen járható, rejtett barlangok biztos menedékhelyet nyújtanak a sebezhető állatoknak.
Ezért szükséges a denevérszámlálás
„Mivel Magyarországon minden denevérfaj védett, ezért a természetvédelmi szakembereknek fontos tudniuk, hogy melyek azok a barlangok, ahol nagyobb számban találhatók hibernált denevérek, illetve az állományok nagyságát is szeretnék nyomon követni” – magyarázza a szakértő.
Ezért az elmúlt hetekben barlangász és denevérkutató szakemberek több földalatti üreget is bejártak.
Az eredmények vegyesek.
Volt, ahol több mint kétszázötven telelő denevért is sikerült összeszámolni, volt, ahol viszont egy állattal sem találkoztak.
„Gyakoribb, barlangban telelő fajok voltak a kis és nagy patkósdenevér, közönséges denevér, nagyfülű denevér, vízi denevér” – számol be Parrag Tibor. Kiemeli, szerencsére szándékos zavarásnak, károkozásnak nem találták nyomát. Úgy vélik, valószínűleg természetes okok rejtőzhetnek az „üres” barlangok mögött, ezért a hosszú távú nyomon követés, monitoring igen nagy jelentőséggel bír.
Nem szabad megzavarni a téli álmában az állatokat
A hibernáció állapotában az állatok nagyon sérülékenyek. Ha zavarás hatására többször aktivizálódnak, akkor ehhez annyi energiát is felemészthetnek, hogy tavasszal már nem lesz erejük ismét szárnyra kelni és elpusztulnak. Ezért a téli időszakban a denevér-telelőhelyként is ismert barlangok látogatása korlátozott, ilyenkor a barlangkutatás is szünetel ezekben a barlangokban.
A hibernáció hossza és mélysége fajtól is függ, általában nem az egész telet töltik mozdulatlanul, a barlangban például a hőmérséklet változását követve ők is helyet változtathatnak.
A szakértő felhívja a figyelmet arra is, hogy vannak olyan fajok – ilyen például a fehérszegélyű törpedenevér –, amelyeknek a téli álomhoz nem kell feltétlenül barlang, megteszi egy épület zavartalanabb, hidegebb része is.
„Ha a tél folyamán ilyen hibernált állapotban lévő állattal találkozunk, akkor a legjobb, amit tehetünk vele, ha nem zavarjuk meg. A körülmények változatlanul hagyásával biztosítjuk a téli nyugalmát” – húzza alá a nemzeti park munkatársa. Kiemeli, ha ezt nem tudjuk megtenni, például egy épület felújítása során bukkanunk telelő egyedekre, akkor értesítsük az illetékes nemzeti park igazgatóságot, ahol a természetvédelmi szakemberek biztonságba tudják helyezni a denevéreket.
Magyar Állatvédelem