Állatvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű pillanatnak értékelte Dr. Fülöp Erik független országgyűlési képviselő, állatvédelmi szakpolitikus azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szokásos reggeli rádióinterjújában kijelentette: „Ha az állatokat védjük, magunkat is védjük, hisz miféle ember az, aki saját akaratából fájdalmat okoz egy másik lénynek?”
Közösség szerepe a proaktív állatvédelemben
– Ez azért kiemelkedő jelentőségű, mert korábban a miniszterelnök hasonló kijelentést nem tett, nem állt ki egyértelműen az állatvédelem mellett, az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem tulajdonított neki nagy jelentőséget – fogalmazott a politikus, hozzátéve a kutatók már hosszú ideje hangsúlyozzák, miszerint az állatkínzás és az emberek elleni erőszak, illetve a közösség biztonsága között szoros kapcsolat van.
Az országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja által pénteken szervezett állatvédelmi szemináriumában egy etológustól elhangzott, hogy a közösségnek mekkora szerepe van a proaktív állatvédelemben egy kriminológus pedig emlékeztetett arra, hogy az állatkínzások mögött magatartási és személyiségzavarok állnak.
– A közösség védelmét azonban nem csak szavakkal, hanem tettekkel is elő kell segíteni – magyarázta, kiemelve: rendkívül nagy szükség lenne az állatkínzók nyilvános adatbázisának elkészítésére.
A javaslat megelőzné a további bűncselekmények elkövetését
A politikus szerint amennyiben az állatkínzókról egy nyilvános adatbázis lenne hozzáférhető, az elkövetők folyamatosan a hatóságok és saját környezetük figyelme alatt lehetnének, így jelentős mértékben csökkenthető lenne az újabb bűncselekmények elkövetésének kockázata, illetve azok jó eséllyel megelőzhetővé válnának. Ráadásul lehetőséget biztosítana a rendőrség, a menhelyek és az állatvédő szervezetek számára, hogy azonosítsák azokat az elítélt állatbántalmazókat, akik vagy megpróbálnak örökbefogadni illetve megvásárolni egy állatot, vagy újabb állatkínzásos esetek gyanúsítottjai lehetnek.
Mindemelett Fülöp szerint az adatbázisnak prognosztikai jelentősége is nagy, hiszen a korábban említett kutatások is igazolják, hogy releváns kapcsolat fedezhető fel az állatkínzások és más erőszakos, akár életellenes bűncselekmények között.
A javaslat szerint az adatbázisban az elítélt bűnelkövetők teljes neve és az esetlegesen közismert becenevük, a születési dátuma, a nemzetisége, a neme, a bejelentett lakcíme, a bűncselekmény jellege és időpontja mellett egy friss portrékép is közzé lenne téve. Tekintettel arra, hogy az állatkínzások felderítésében, valamint például a családon belüli erőszak esetében a közvetlen környezetnek is nagy szerepe van, a politikus javaslata értelmében az adatbázis bárki számára hozzáférhető lenne.
magyarallatvedelem.hu