Egy új tudományos kutatás szerint bizonyos egerek az emberi elsősegélynyújtáshoz hasonló módon próbálják újraéleszteni társaikat, ha azok eszméletlen állapotba kerülnek. A rágcsálók ösztönös viselkedése arra utal, hogy az állatvilágban az empátia és a segítségnyújtás jóval elterjedtebb lehet, mint korábban gondoltuk.
A vizsgálat során laboratóriumi egereket figyeltek meg, amelyek közül néhányan egészen különleges módon reagáltak társaik bajba kerülésére. Az eszméletlen állatokat szimatolták, nyalogatták, sőt, bizonyos esetekben meg is próbálták kihúzni a nyelvüket a szájukból –
hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek az elsősegélynyújtás során igyekeznek szabaddá tenni a légutakat.
A kutatók által rögzített felvételek alapján az egerek idejük közel felét azzal töltötték, hogy interakcióba lépjenek a reakcióképtelen egyedekkel, míg ha minden állat éber volt, ez az arány csupán néhány százalékra csökkent. A kísérletek során azt is megfigyelték, hogy
ha az eszméletlen egyedek szájába idegen tárgyat helyeztek, a többi egér nagy arányban próbálta eltávolítani azt.
A kutatás nemcsak a viselkedés megfigyelésére terjedt ki, hanem az idegrendszeri háttér feltárására is. A tudósok kimutatták, hogy az egerek közbeavatkozása mögött az oxitocin – a társas kötődést és empátiát is befolyásoló hormon – felszabadulása állhat. Az agyban található amigdala és hipotalamusz bizonyos idegsejtjei aktiválódtak a viselkedés során, ami arra utal, hogy a segítő magatartás mélyen gyökerezik az állatok idegrendszerében.
A kutatás rávilágít arra, hogy a bajba jutott társak megsegítése nem csupán az emberi közösségekre jellemző viselkedésforma. Bár az állatvilágban gyakran tapasztalhatunk együttműködő stratégiákat, az egerek ilyen típusú segítségnyújtása újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy az empátia és a gondoskodás sokkal elterjedtebb lehet az állatok körében, mint ahogyan korábban hittük.
Magyar Állatvédelem, forrás: IFL Science